JEGYZÕKÖNYV

 

 

 

 

Helyszín:                                                                  Petőfi Sándor Művelődési Ház- és Könyvtár

             2335 Taksony, Fő út 89.

 

Jelen vannak:

             1. Kreisz László                                              polgármester

             2. Wágnerné Bartha Zsuzsanna                         alpolgármester

             3. Györke Erzsébet

             4. Szalai János

             5. Tóth József

             6. Varga László

 

 

             Dr. Micheller Anita                                           jegyző

             Ötvös Adrienn                                                jegyzőkönyvvezető

 

Távol:

7.    Ruff Mátyás

 

 

Később érkezett:

8.    Áncsán Mihály

9.    Halász János

 

Meghívottak:

             Jelenléti ív alapján.

 

 

Kreisz László polgármester

Tisztelettel köszönt mindenkit a Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. március 27-i rendes, nyílt ülésén. Megállapítja, hogy a Testület 6 (hat) fővel határozatképes és az ülést 18 órakor megnyitja.

 

 

1. JEGYZÕKÖNYV HITELESÍTÕ MEGVÁLASZTÁSA

 

Kreisz László polgármester

Az ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítésére Varga László képviselő urat kéri fel. Amennyiben nincs más javaslat, észrevétel, úgy ennek elfogadását teszi fel szavazásra.

 

Szavazás eredménye

 

#: 53 Száma: 18.03.27/1/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 18:01

Típusa: Nyílt

határozat;     Elfogadva

Egyszerű szavazás

 

Tárgya:

1. napirend: Jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása

1. javaslat: Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 2018. március 27-i rendes, nyílt ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Varga László települési képviselőt választja meg.

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                6           100.00         66.67     6

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             6             100.00         66.67     6

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               3                            33.33     3

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 2018. március 27-i rendes, nyílt ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Varga László települési képviselőt választja meg.

 

Határidő: azonnal

Felelős: Polgármester

2. NAPIREND ELFOGADÁSA

 

 

Kreisz László polgármester

Érdeklődik, hogy a meghívóban kiküldött napirenddel kapcsolatban van-e valakinek további javaslata, felvetése, kérdése. Amennyiben nincs, úgy a kiküldött napirend elfogadásáról kéri a Testület véleményét.

 

 

Szavazás eredménye

 

#: 54 Száma: 18.03.27/2/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27. 18:01

Típusa: Nyílt

határozat;     Elfogadva

Egyszerű szavazás

 

Tárgya:

2. napirend: Napirend elfogadása

1. javaslat: Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 2018. március 27-i rendes, nyílt ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:

 

1.    Jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása

2.    Napirend elfogadása

3.    Előterjesztés a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. Helyi Építési Szabályzat és Településrendezési Terv módosítására irányuló kérelmével kapcsolatban

4.    Előterjesztés Taksony Nagyközség települési koncepciójának elfogadására

5.    Előterjesztés a Taksony Nagyközség Településképi Arculati Kézikönyv elfogadására

6.    Előterjesztés Taksony Nagyközség Településképi Rendeletének megalkotására

7.    Beszámoló a Sünivár Bölcsőde 2017. évi tevékenységéről

8.    Előterjesztés a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak felülvizsgálatáról

9.    Előterjesztés az intézményi térítési díjak felülvizsgálatára

10. Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről

11. Előterjesztés a Képviselő-testület- és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.27.) rendeletének módosítására

12. Előterjesztés Taksony Nagyközség Önkormányzata 2018. évi közbeszerzési tervének elfogadására

13. Tájékoztatás építési törmelék legális elhelyezésének lehetőségeiről

14. Tájékoztató a 2018. évi rendezvények költségeiről

15. Egyebek

 

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                6           100.00         66.67     6

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             6             100.00         66.67     6

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               3                            33.33     3

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 2018. március 27-i rendes, nyílt ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el:

 

 

1.    Jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása

 

2.    Napirend elfogadása

 

3.    Előterjesztés a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. Helyi Építési Szabályzat és Településrendezési Terv módosítására irányuló kérelmével kapcsolatban

 

4.    Előterjesztés Taksony Nagyközség települési koncepciójának elfogadására

 

5.    Előterjesztés a Taksony Nagyközség Településképi Arculati Kézikönyv elfogadására

 

6.    Előterjesztés Taksony Nagyközség Településképi Rendeletének megalkotására

 

7.    Beszámoló a Sünivár Bölcsőde 2017. évi tevékenységéről

 

8.    Előterjesztés a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak felülvizsgálatáról

 

9.    Előterjesztés az intézményi térítési díjak felülvizsgálatára

 

10. Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről

 

11. Előterjesztés a Képviselő-testület- és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.27.) rendeletének módosítására

 

12. Előterjesztés Taksony Nagyközség Önkormányzata 2018. évi közbeszerzési tervének elfogadására

 

13. Tájékoztatás építési törmelék legális elhelyezésének lehetőségeiről

 

14. Tájékoztató a 2018. évi rendezvények költségeiről

 

15. Egyebek

 

Határidő: azonnal

Felelős: Polgármester

 

 

3. ELÕTERJESZTÉS A KUKA ROBOTICS HUNGÁRIA KFT. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELMÉVEL KAPCSOLATBAN

 

Kreisz László polgármester

Ismerteti a napirendi pontot és tisztelettel köszönti Radványi Zoltán urat a KUKA Robotics Kft képviseletében. Felvezetésként elmondja, hogy az önkormányzat 8 éve tagja a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarának.

A KUKA ügyvezetőjével 3 éve van napirenden a kérdés, hogy hosszú távon milyen irányban van lehetőség fejlődni a településen. Emlékei szerint a 90-es években az Inda-Hungária Kft letelepedésekor nem volt még annyira hangsúlyos kérdés a lakóterület és az ipari tevékenység összeférhetőségének vizsgálata. 20 évvel később azonban szükséges minden igényt, észrevételt megtárgyalni, megismerni és szakmai alapon nyugvó, de a polgárokat és családokat is képviselő döntést kell majd hoznia a Testületnek.

Rögzíti, hogy a mai nap folyamán a paraméterek tisztázására, észrevételek megfogalmazására kerül sor. Hangsúlyozza, hogy a cél mindenki számára megfelelő döntést hozni a későbbiekben a témában. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az önkormányzat lokálpatrióta gazdaságszemlélettel vezeti a falut, ahol a legnagyobb adózóira stratégiai partnerként tekint. (A három nagyvállalat a közel 1000 munkahelyből 900-at biztosít, melyből 400-at taksonyi polgárok töltenek be.) Hozzáfűzi, hogy a Testület nem egy szempontot fog figyelembe venni a döntéshozatalkor. Megadja a szót főépítész úrnak.

 

Áncsán Mihály képviselő úr megérkezett az ülésre, így a jelen lévő szavazók száma 7 (hét) főre emelkedett.

 

Érces Gergő főépítész

Szakmai összefoglalást tesz a témában: "A jelenlegi kiinduló helyzet szerint a tárgyi ingatlan- amiről szó van - az gazdasági-ipari övezetbe van besorolva évtizedek óta. Tehát szerzett joga van ipari, gazdasági tevékenység létesítésére a jelenlegi, jövőbeni tulajdonosoknak. Erre az ingatlanra a 2/2002-es Helyi Építési Szabályzat vonatkozik, ami önállóan ezt a területet szabályozza. A terület nagy részét a lakóövezet teszi ki, ami közvetlenül szomszédosan csatlakozik ehhez a tárgyi, ipari ingatlanhoz. A jelenlegi szabályozás alapján erre a területre egy 30%-os beépítettségi százalék vonatkozik. A legkisebb telekméret, ami beépíthető ipari ingatlanként az 5000 nm-t tesz ki, a minimális, maximális építménymagasság 3-7,5 méter között került meghatározásra és a zöld terület mértékére is kiterjed, továbbá a szomszédos lakóövezettől védőtávolságot is meghatároz. A jelenleg hatályos szabályozás 20 métert ír elő. A KUKA Robotics Kft kérelmében előadta, hogy a fenti szabályozási paraméterek közül szeretné a beépítettségi százalékot erre az ingatlanra vonatkozóan 30-ról 35 százalékra megnövelni, szeretné a legkisebb kialakítandó zöld felületet (40%-ot 35%-ra mérsékelni), továbbá szeretné a két övezet - lakó és az ipari övezet - közötti védőövezetnek a mértékét 20 méterről 10 méterre csökkenteni. Ez lenne az a műszaki kialakítás, ami a szabályozásban vizsgálatra kell, hogy kerüljön. … Miből áll az eljárás? Ez az eljárás jelenleg fut egy jó éve az egész település valamennyi településrendezési eszköz felülvizsgálata. Ebből a nagy eljárásból - kb. az idei év végére fog véget érni - kiragadjuk most ezt a területet és egy jóval alaposabb, jóval komplexebb vizsgálat alá kell ezt tegyük. Egyrészt azért mert viszonylag egy érzékeny területről van szó abból a szempontból, hogy egy lakó és egy ipari övezetnek a határáról beszélünk. Az egyszerűsített eljárásban, ami kb. három-négy hónap alatt fut le összességében, a településtervezőknek meg kell vizsgálnia valamennyi környezeti paramétert, tehát mind a lakóövezetnek a kérdése, mind az ipari övezetnek a kérdése ilyen tekintetben vizsgálat alá kell hogy kerüljön. … Ezt követően 21 államigazgatási szerv felé… valamennyi szakmai államigazgatási szerv vizsgálat alá fogja vonni. Az ő véleményük birtokában a vonatkozó paraméterek módosítása, javítása szükséges és amennyiben a jogszerűség keretein belül valamennyi paraméter megoldható, az államigazgatási szervek hozzájárulnak az átalakításhoz, annak eldöntése ezt követően a Képviselő-testület kezébe fog kerülni. Mielőtt az államigazgatási szervek részt vesznek ebben a folyamatban egy nagyon széles lakossági fórumon keresztül, a partnerek bevonásával kiterjesztett mintavételezésre kerül sor. (Milyen véleménnyel bírnak a módosítással kapcsolatban…) A lakosság véleménye pontosan ugyan olyan véleményként kerül bele az elbírálásnak a mérlegébe, mint bármelyik államigazgatási szerv véleménye. …

Előreláthatóan szakmailag mind a jogszabály alkotási, mind a vonatkozó szakmai szabályok szempontjából nincsen akadálya annak, hogy maga az eljárás elinduljon. Ez nem jelenti azt, hogy majd a környezeti vizsgálat folytán nem derül esetleg ki az, hogy ez nem lehetséges. … Ezt követően csak ezek a szabályozási paraméterek fognak megváltozni, maga az a szerzett jog, ami erre az ingatlanra vonatkozik, ez ugyanúgy fennmarad. Szakmai szempontból fontos észrevétel, hogy a védőterület két övezet közötti védőterület szélességéről van szó. …

A valós kialakításnak a paraméterei egy építésügyi eljárás keretében fog lezajlani. Ebben hatásköre és bármilyen jogköre Taksony Nagyközségnek nincsen…

A telekre most gyakorlatilag az adott keretek között bármilyen ipari létesítmény építhető, mindenféle olyan információ birtoka nélkül, ami a mi tudomásunkra juthatna... Amennyiben ez a szabályozás marad az, ami eddig is volt, ott tulajdonképpen azon a kereten belül bárki, bármilyen ipari létesítményt idetehet anélkül, hogy bármelyikünk tudna róla. …"

 

Kreisz László polgármester

Értelmezése szerint a Képviselő-testületnek arra van jogosítványa, hogy a szabályozási paramétereket a kérelmező igényeihez igazítja-e vagy sem. Szerencsésnek érzi, hogy újragondolásra kerülhet ez a terület. Hozzáfűzi, hogy most 25-30 család lakik itt, de összességében 96 építési telek került kialakításra. Az önkormányzatnak nem mindegy, hogy az ott élők családjainak mi a véleménye a KUKA terveiről. A lakóközösség partnerségét szeretné kérni. Hangsúlyozza, hogy az önkormányzat a lakóközösség és a gazdasági társaság partnereként szeretne bölcs döntést hozni a kérdésben. Megadja a szót Szalai János Pénzügyi Bizottság elnökének.

 

Szalai János képviselő

Rögzíti, hogy a Bizottság támogatta a cég kérését. Sorrendiséget tekintve első lépésként a környéken lakók pontos tájékoztatását, véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítását javasolja. 

 

Halász János képviselő úr megérkezett az ülésre, így a jelen lévő szavazók száma 8 (nyolc) főre emelkedett.

 

Kreisz László polgármester

Ismételten megemlíti, hogy 96 telekről van szó, ami azt jelenti, hogy a jövőben további családi házak építésére lehet számítani. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy az önkormányzat 2550 család érdekét és Taksony gazdasági fejlődését kell, hogy képviselje. Egyetért elnök úrral azzal kapcsolatban, hogy a folyamat elindulása előtt egyeztetés szükséges a környéken élőkkel. Ha most sikerül jó megoldást találni a helyzetre, annak a későbbiekben környékre költözők számára is pozitív hatása lesz. Megadja a szót alpolgármester asszonynak.

 

Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester

Szintén a lakók véleményének felmérése mellett foglal állást. Néhány érintettel tudott beszélni, akik nem voltak ellene a tervezett beruházásnak. Véleménye szerint a támogatás mellett szóló másik komoly érv, hogy a céget 25 éve ismeri a település. A tevékenység jellege ismert, nem tart attól, hogy gondot okozhat a bővítés. Mindemellett a környéken élőkkel szükségesnek tartja az egyeztetést.

 

Varga László képviselő

Úgy véli, hogy itt a településfejlesztési koncepcióról van szó. 20 évvel ezelőtt elhatározta a Képviselő-testület, hogy az iparterület milyen irányban fog bővülni. Majd egy hibás döntésnek köszönhetően beékeltek oda egy lakóövezetet. Véleménye szerint erre a korábbi testületek nem figyeltek. Alapvetően támogatja a kérelmet.

 

Kreisz László polgármester

Hangsúlyozza, hogy semmilyen változás nem történt a Testület döntésével kapcsolatban az elmúlt 20 év alatt. Véleménye szerint inkább arról van szó, hogy 20 év után ma már sokkal több tényezőre szükséges odafigyelni. Az igaz, hogy az ipari övezet csík mögött üdülőterület volt, és jelen Testület kezdeményezése volt - figyelembe véve, hogy az agglomerációban ide nem üdülni járnak az emberek, hanem lakni - , hogy lakóövezet jöjjön létre. Ugyanakkor azzal is tisztában voltak, hogy a KUKA nem folytat olyan tevékenységet, ami nagy mértékben zavarta volna a környezetét. (Súlyos panasz, bejelentés még nem érkezett a céggel kapcsolatban az önkormányzathoz.)

Most a cég az előterjesztés értelmében vizsgálódik a lehetőségekkel kapcsolatban. Megadja a szót Érces Ferenc mérnök úrnak.

 

Érces Ferenc

Úgy gondolja, hogy ez egy nagyon érzékeny téma mindenkinek. Véleménye szerint a korábbi Képviselő-testület is ugyanolyan tiszta lapokkal dolgozott, mint ez a Testület. A tiszta viszonyok rögzítettek voltak mindenki számára.

Ingatlan vásárlásánál tanácsos tájékozódni azzal kapcsolatban, hogy mi van a szomszédban. Ez a fejlesztés tekintetében fordítva is igaz, figyelemmel kell lenni arra, hogy a szomszédban lakóingatlanok helyezkednek el. Ismételten visszautasítja a hibás döntésre vonatkozó megjegyzést. A tiszta viszonyokban nem változott semmi. A cég egy paraméteren szeretne módosítani, ezt tárgyalja most a Testület. Támogatja Szalai János képviselő úr javaslatát, továbbá kéri, hogy a realitások mentén tárgyaljanak a témában.

 

Varga László képviselő

Kérdése, hogy amikor annak idején megtörtént a módosítás, akkor egy időben történt-e az ipari területbe és a lakóövezetbe vonás.

 

Elhangzik válaszként, hogy nem egy időben történt.

 

Varga László képviselő

Szintén úgy emlékszik rá, hogy nem egy időben történt a két besorolás. Erre vonatkozóan hozta fel a felelősség kérdését, mivel korábban történt egy ipari területté átminősítés a szántóföldről, majd később keletkezett a Farkas Lakópark tudomása szerint. Időbeliségben így zajlott le. Véleménye szerint akkor hibázott a Testület.

 

Halász János képviselő

Véleménye szerint a tényeket el kell fogadni és a kérelemre szükséges koncentrálni. Támogatja a folyamat elindítását.

 

Györke Erzsébet képviselő

Úgy gondolja, hogy a csökkentés mértéke nem lenne jelentős, hozzáfűzi, hogy a zöld felület kiépítésekor a minőségre törekvéssel olyan kialakítás valósulna meg, ami védi a lakóközösség nyugalmát. Javasolja a Testületnek az elindulás támogatását.

 

Érces Gergő főépítész

A védőövezettel kapcsolatban a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy amennyiben műszaki megoldással nem kivitelezhető, úgy távolsággal szükséges kialakítani az övezetet. "Amikor a településnek ez a része tervezésre került, ilyen szempontból kézenfekvő dolog volt, hiszen nem voltak ott lakóházak, ezért 20 méteres védőtávolságot határoztak meg. Ezt akkoriban nem kritizálta az államigazgatási szervek egyike sem. Természetesen ennél jóval megfelelőbb megoldások is vannak…. A megfelelő műszaki módon kialakított övezeti határral - például három szintű zöldesítéssel: fű, cserje, fásítás és tömör kerítés - jóval jobb minőségű övezeti elválasztás érhető el függetlenül attól, hogy 20 vagy 10 méteren valósul-e meg."

 

Kreisz László polgármester

Megerősítésként elmondja, hogy a döntési javaslat 2. pontja kifejezetten azzal foglalkozik, hogy hogyan illeszkedik a környezetbe ez a bővítés és milyen környezeti terhelést okoz az ott élők számára.

A döntési javaslatot kiegészíti azzal, hogy a településtervező asszony megbízásával egyidejűleg első sorba szükséges venni a környezetben élő családok véleményét. Megadja a szót Pénzügyi Bizottság elnökének.

 

Szalai János képviselő

Fórum keretében javasolja a közös egyeztetést a felek között. Önkormányzat aktív szerepvállalását tanácsolja az egyeztetések megszervezésében.

 

Kreisz László polgármester

Megerősíti, hogy az önkormányzat szeretné összefogni az egyeztetés megszervezését. Megadja a szót Tóth József képviselő úrnak.

 

Tóth József képviselő

Javasolja a környező területen lakók partnerként történő kapcsolatfelvételét és egyeztetését a céggel lakossági fórum keretében. Ezt javasolja első lépésként megtenni a folyamat indítása előtt.

 

Kreisz László polgármester

Megköszöni a megerősítést. Megadja a szót Márton Károly taksonyi lakos részére.

 

Márton Károly

"Köszönöm szépen, hogy lehetőséget kapunk mi is arra, hogy kifejtsük a véleményünket. Én is ott lakom, telekszomszéd vagyok, az öcsémmel közösen tulajdonoljuk a legszélső telket, ami a Kert u. felől van. Amikor híre ment annak, hogy a KUKA egy csarnokot szeretne építeni a mellettünk lévő ipari ingatlanra, akkor amennyire tudtam körbejártam a szomszédokat, ez az első két utcát garantáltan érinti, ezért bár felhatalmazva papíron nem vagyok rá, de azt gondolom, hogy tudom képviselni a véleményüket erről. … Elöljáróban annyit szeretnék, hogy teljesen igaza van mérnök úrnak, hogy egyrészről fölösleges azzal foglalkozni, hogy mi volt 30 évvel ezelőtt, azzal kell foglalkozni, ami most van. … Megértem mindenkinek az érvét azzal kapcsolatban, hogy milyen előnyei lehetnek egy ilyen bővítésnek és el is fogadom őket az önkormányzat felől is, a KUKA Robotics felől is és úgy gondolom, hogy jó hogy van egy nagy cég, mely szívén viseli Taksony sorsát is. …Úgy látom, hogy mindig törekszik arra, hogy a lehetőségeihez képest a legoptimálisabban és szinte lábujjhegyen topogva végezze a tevékenységét, hogy ne zavarja a jó messze lakókat, hiszen most legalább 200-250 méter a távolság a KUKA-tól. De az igaz, hogy ez egy ipari létesítmény, ahol gyártás folyik 24 órában. Nem zavaró, de van hangja egy ilyen csarnoknak és jönnek, mennek a teherautók, kamionok. A Sólyom utcánál gyakori látvány, hiszen nincsen hova menni a kamionoknak. Nem tud velük mit kezdeni a KUKA, elfogadtuk, megértettük.

Mi úgy látjuk, hogy ha épül egy csarnok az ingatlanra - és sajnos tetézve a bajt a nagy feszültségű vezeték pont úgy megy át a telken - a telek másik oldalához igazodva …, óhatatlanul fog zajjal, fénnyel, mozgással járni és ez nagyon közel van hozzánk. Ezen sajnos az én megítélésem szerint semmilyen fasor nem tud segíteni. Megértem, hogy bővíteni akarnak, de úgy érzem, hogy ha egy csarnok felépül oda - igaza van mérnök úrnak, amikor kiköltöztünk tisztában voltunk azzal, hogy az egy ipari terület, de ezek között is van különbség…. Ha odaépül egy csarnok, amennyire én látom a csarnokok utóéletét, most a KUKA mindent megtenne a környéken lakókért, de úgy ahogy az INDA helyére odaköltözött a KUKA, úgy előfordulhat az, hogy 15 év múlva a KUKA eladja ezt az ingatlant és más veszi használatba ezt a csarnokot. Én viszont szeretnék ott lakni akkor is és senki nem tudja nekünk garantálni azt, hogy 10-15 múlva milyen gazdasági tevékenység fog folyni. … Sok példát látunk arra, hogy a csarnokokat nem lebontják és az új funkcióhoz megfelelően építenek újat, hanem inkább beköltöznek… Benne van a lehetősége annak, hogy a legjobb jó szándék mellett is a falu egy olyan épületet épít, amit a későbbiekben nem tud koordinálni. A rajta lévő tevékenységet. …

Maximálisan a pártján vagyok, hogy tartsunk egy lakossági fórumot ezzel kapcsolatban és én is úgy gondolom, hogy a KUKA-val való partnerviszony az ott lakóknak is eddig is érdeke volt, nem szabad, hogy elmenjen ez egy olyan fajta vitába, amiből nincsen visszaút…."

 

Kreisz László polgármester

A döntési javaslatot javasolja kiegészíteni azzal, hogy a munka megkezdésével egyidejűleg - annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon információ olyan műszaki lehetséges megoldásokról, melyek a lakók nyugalmát szolgálhatják (továbbá így a beruházónak is van lehetősége végiggondolni, hogy a nyugalom érdekében melyik alternatíva éri meg jobban.)  - kerüljön sor a lakókkal történő egyeztetésre. Megadja a szót Áncsán Mihály képviselő úrnak.

 

Áncsán Mihály képviselő

Érdeklődik, hogy a 20 kV-os vezeték nem váltható-e ki.

Felveti, hogy a csarnok épülete akár hang gátló hatású is lehet a gépjárműforgalom tekintetében.

Alapvetően támogatja, hogy mindenképpen induljon meg a tervezés.

 

Tóth József képviselő

Megkéri polgármester urat, hogy pontos határozati javaslatot legyen kedves felolvasni.

 

Kreisz László polgármester

Felolvassa a döntési javaslatot:

 

1. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. kérését, mely szerint a taksonyi székhelyük mellett található, 2774 hrsz-ú ingatlanon bővítse az üzemet, új ipari létesítmény megvalósításával, és ezáltal új, helyi munkahelyeket teremtsen.

2. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezi a Taksony településrendezési eszközök módosítását az alábbiak szerint:

• vizsgálat alá kell vonni a 2774 hrsz.-ú ingatlant a kérelemben foglalt igények vonatkozásában
• a felülvizsgálat során figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlan illeszkedjen a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. taksonyi székhelyének ipari övezetéhez
• a felülvizsgálat során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlanon megvalósítani kívánt ipari létesítmény illeszkedjen az azt magába foglaló település szövetbe
• meg kell határozni a 2774 hrsz-ú telkekre vonatkozó beépítési szabályokat, figyelemmel tágabb környezetre, kiemelt tekintettel a közvetlenül szomszédos lakóövezetre

3. A Képviselő-testület hozzájárul a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megindításához. 

4. A Képviselő-testület a településrendezési eszközök fenti módosításának elkészítésével a BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft.-t bízza meg. A mellékletben foglalt tervezési és dokumentációs költség a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft-t terheli.

 

5. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a tervezési szerződés aláírására.

 

Ezt a javaslatot egészítenék még ki azzal a ponttal, hogy mindezen pontok megindításával egy időben a lakóközösséget fórum keretében az önkormányzat összehívja. Megadja a szót jegyző asszonynak.

 

Dr. Micheller Anita jegyző

Pontosítás kedvéért rögzíti, hogy az előterjesztés határozati javaslatának 3. pontja az alábbiak szerint módosul:

 

A Képviselő-testület hozzájárul a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megindításához azzal, hogy az eljárás megindításával egyidejűleg a közvetlenül szomszédos lakóövezet ingatlantulajdonosait lakossági fórum keretében tájékoztatja.

 

Tóth József képviselő

Javasolja, hogy a lakossági fórumra ne egy időben, hanem megelőzően kerüljön sor.

 

Érces Gergő főépítész

Rögzíti, hogy jogszabályi előírás alapján kötelező tartani partnerségi egyeztetést, ami ebben az esetben a lakosságra is vonatkozik. Nem csak a közvetlen szomszédos lakókra, hanem az egész közösségre terjed ki. Taksony közigazgatási területén élő valamennyi lakó beleszólhat ebbe a kérdésbe.

Hangsúlyozza, hogy most van lehetőség arra, hogy valóban olyan előírásokat kódoljanak bele a jogszabályba, melyek rögzítik, hogy milyen tevékenységet lehet a későbbiekben ezen a területen folytatni.

 

Kreisz László polgármester

Értelmezve főépítész úr szavait megjegyzi, hogy ezzel a lehetőséggel a következő Testület számára is biztosítható a "jogosítvány" arra, hogy dönthessen.

 

Érces Gergő főépítész

Hozzáfűzi, hogy a tevékenységre vonatkozó keretek jelenleg nincsenek benne a jogszabályban… Ezért lényeges, hogy most lehetőség nyílt ennek kibontására is.

 

Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester

Érdeklődik, hogy amennyiben a partnerségi egyeztetés elakad, ellenállásba ütközik, akkor milyen következő lépésekre kerül sor.

 

Érces Gergő főépítész

Amennyiben a jogszerűség határán eltérőek a vélemények, abban az esetben kötelező egyeztető tárgyalásra fogja felhívni az állami főépítész a települést, ahol közösen, valamennyi vélemény benyújtó szervezet vagy személy részt vesz. A megbeszélésről jegyzőkönyv készül. A főépítész és az ő hivatala a jogszerűség figyelembe vételével fog döntést hozni. Ezt követően és ettől függetlenül a Képviselő-testületnek jogában áll eldönteni, hogy ennek ellenére támogatja-e a kezdeményezést, vagy sem.

 

Tóth József képviselő

Szeretné a garanciákat beépíteni a döntési javaslatba.

 

Kreisz László polgármester

Jelzi, hogy ez a garancia most is benne van, főépítész csak külön kiemelte. Visszaadja a szót főépítész úrnak.

 

Érces Gergő főépítész

" A jelenleg hatályos szabályozásban ez nincs benne. … Mód akkor nyílik rá, ezt beletenni, ami szerintem kimondottan szerencsés dolog lehetne, amennyiben ez az eljárás elindul. Amikor az eljárás elindul, a lakossági fórumot, minden egyebet követően, - itt van lehetőség, hogy priorizáljunk a sorrendben …- akkor a településtervező csapat elkezdi a jogszabály-szerűséget vizsgálva kialakítani az új irányba mutató településrendezési eszközmódosítást. Ezen a ponton lesz lehetőség ezeknek a szabályoknak a beépítésére…." Sokszorosan összetett, interaktív módon történik a szabályozás folyamata.

 

Kreisz László polgármester

A 3-7,5 méter közötti építménymagasságra vonatkozó korábbi döntés kapcsán megjegyzi, hogy ennek köszönhetően már behatárolásra került, hogy a csarnok magassága sem lehet 14 méter… Rögzíti, hogy alapvető szándék, hogy ne tegyenek rosszat a 96 család számára. Megerősíti azt az álláspontot, hogy csakis egyetértésben születhet megoldás ebben a kérdésben. Megköszöni a hozzászólásokat. A vitát lezárja. A kiegészített döntési javaslatról kéri a Testület véleményét.

 

Szavazás eredménye

 

#: 55  Száma: 18.03.27/3/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 19:08

Típusa: Nyílt

határozat;     Elfogadva

Egyszerű szavazás

 

Tárgya:

3. napirend: Előterjesztés a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. Helyi Építési Szabályzat és Településrendezési Terv módosítására irányuló kérelmével kapcsolatban

1. javaslat: Határozat a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. Helyi Építési Szabályzat és Településrendezési Terv módosítására irányuló kérelmével kapcsolatban

1. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. kérését, mely szerint a taksonyi székhelyük mellett található, 2774 hrsz-ú ingatlanon bővítse az üzemet, új ipari létesítmény megvalósításával, és ezáltal új, helyi munkahelyeket teremtsen.

2. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezi a Taksony településrendezési eszközök módosítását az alábbiak szerint:

• vizsgálat alá kell vonni a 2774 hrsz.-ú ingatlant a kérelemben foglalt igények vonatkozásában
• a felülvizsgálat során figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlan illeszkedjen a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. taksonyi székhelyének ipari övezetéhez
• a felülvizsgálat során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlanon megvalósítani kívánt ipari létesítmény illeszkedjen az azt magába foglaló település szövetbe
• meg kell határozni a 2774 hrsz-ú telkekre vonatkozó beépítési szabályokat, figyelemmel tágabb környezetre, kiemelt tekintettel a közvetlenül szomszédos lakóövezetre

3. A Képviselő-testület hozzájárul a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megindításához azzal, hogy az eljárás megindításával egyidejűleg a közvetlenül szomszédos lakóövezet ingatlantulajdonosait lakossági fórum keretében tájékoztatja.

4. A Képviselő-testület a településrendezési eszközök fenti módosításának elkészítésével a BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft.-t bízza meg. A mellékletben foglalt tervezési és dokumentációs költség a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft-t terheli.

 

5. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a tervezési szerződés aláírására.

 

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                8           100.00         88.89     8

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             8             100.00         88.89     8

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               1                            11.11     1

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

1. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. kérését, mely szerint a taksonyi székhelyük mellett található, 2774 hrsz-ú ingatlanon bővítse az üzemet, új ipari létesítmény megvalósításával, és ezáltal új, helyi munkahelyeket teremtsen.

2. Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezi a Taksony településrendezési eszközök módosítását az alábbiak szerint:

• vizsgálat alá kell vonni a 2774 hrsz.-ú ingatlant a kérelemben foglalt igények vonatkozásában
• a felülvizsgálat során figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlan illeszkedjen a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. taksonyi székhelyének ipari övezetéhez
• a felülvizsgálat során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy 2774 hrsz-ú ingatlanon megvalósítani kívánt ipari létesítmény illeszkedjen az azt magába foglaló település szövetbe
• meg kell határozni a 2774 hrsz-ú telkekre vonatkozó beépítési szabályokat, figyelemmel tágabb környezetre, kiemelt tekintettel a közvetlenül szomszédos lakóövezetre

3. A Képviselő-testület hozzájárul a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megindításához azzal, hogy az eljárás megindításával egyidejűleg a közvetlenül szomszédos lakóövezet ingatlantulajdonosait lakossági fórum keretében tájékoztatja.

4. A Képviselő-testület a településrendezési eszközök fenti módosításának elkészítésével a BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft.-t bízza meg. A mellékletben foglalt tervezési és dokumentációs költség a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft-t terheli.

 

5. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a tervezési szerződés aláírására.

 

Határidő: azonnal

Felelős: Polgármester

 

 

4. ELÕTERJESZTÉS TAKSONY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ELFOGADÁSÁRA

 

Kreisz László polgármester

Ismerteti a napirendi pontot és megadja a szót főépítész úrnak.

 

Érces Gergő főépítész

Rövid áttekintést ad a koncepció kialakításával kapcsolatban végzett munkáról. Jelzi, hogy tavaly év végére valamennyi véleményt összegyűjtötte a településtervező asszony, ezekre a véleményekre reagált. Érdemben változás már nem történt a koncepcióban, amit korábban már megismert a Testület a koncepcióval kapcsolatban az tekinthető meg az előterjesztés mellékleteként. Amennyiben ennek elfogadása most megtörténik, úgy a továbbiakban a településrendezési eszközökkel lehet érdemben foglalkozni. (Ennek előfeltétele a településfejlesztési koncepció elfogadása.)

 

Kreisz László polgármester

Rögzíti, hogy a téma egy éve vissza-vissza tér napirendi pontként a Testület elé. Kiemeli, hogy a településfejlesztési koncepció hosszú távra foglalja rendszerbe az önkormányzat jövőképét, a településfejlesztés szándékait, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására.

Az anyag kapcsán utal arra, hogy az elhangzottak szellemében az önkormányzat minden évben elkészíti a költségvetési koncepciót is azzal a céllal, hogy a költségvetés készítésekor a hosszú távú jövőkép megvalósításához az egy évre meghatározott költségvetés elfogadásával hogyan járul hozzá. Megadja a szót Varga László képviselő úrnak.

 

Varga László képviselő

Jelzi, hogy az anyagot elolvasta és az első 18 oldalon olyan érzése volt, hogy a koncepció nem a településről szól. Ezzel a koncepcióval a települést picit középszerűnek érzi. Például a sziget csúcs tekintetében véleménye szerint komolyabb elképzeléseket lehetne megvalósítani. (digitális kilátó)

Érdeklődik, hogy az anyag miért foglalkozik a magánterületi ingatlanok, tavak, lovarda fejlesztésével. Firtatja, hogy mindezzel mit tud kezdeni az önkormányzat.

Felhozza, hogy a déli lakóparkot úgy ábrázolja a koncepció, mint lehetőséget a település bővítésére. Firtatja a terület alkalmasságát. Egyébként az anyagot jónak tartja. Tetszését fejezi ki a sziget rekreációs területének a bővítésével kapcsolatban.

Jelzi, hogy a közvélemény kutatások szerint is erősítésre van szükség a megújuló energiák alkalmazása tekintetében. Fél állásban pályázat író alkalmazását javasolja, aki a lakók részére állítaná össze az anyagokat. Úgy gondolja, hogy erre lenne igény. Bővítené ezt a területet.

 

Érces Gergő főépítész

Felhívja a figyelmet arra, hogy az anyag koncepciónak megfelelő részletezettséggel készült. Célja irányt adni a jövőre vonatkozóan. Megemlíti, hogy az elmúlt év során több alkalommal is lehetőség volt egyeztetésre, hogy pontosan mi kerüljön bele az anyagba. Megjegyzi, hogy továbbra is van lehetőség még alakítani az anyagon (további fél évet jelent), viszont ez a településrendezési eszközökkel kapcsolatos feladatok csúszását vonja maga után. Hangsúlyozza, hogy a dokumentációt valamennyi államigazgatási szerv átnézte, illetve kétszer tárgyalta a Képviselő-testület is. Úgy gondolja, hogy ahol most tartanak az egy provizórikus pont, egy részfeladat vége, mely feltétele a folytatás megkezdésének. Időben ez lenne a megfelelő a koncepció elfogadására. Kiemeli, hogy az anyag a konkrét fejlesztéseknek nyújt irányt.

 

Kreisz László polgármester

Hozzáfűzi, hogy az integrált településfejlesztési stratégia, melynek egy akcióterv is részét képezi, erre a dokumentumra épül. A koncepció adja meg a jövőképet, keretet, melyet a településfejlesztési stratégia dokumentum részletez. Ebbe lehetőség van merész dolgokat beemelni, kibontva az egyes elképzelések megalapozottságát. Képviselő úr gondolatainak helyt ad és kéri, hogy a továbbiakban ezeket szem előtt tartva lépjenek a témában tovább. Megadja a szót alpolgármester asszonynak.

 

Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester

A koncepció változásának folyamatára kérdez rá.

 

Érces Gergő főépítész

Rögzíti, hogy alapvetően ugyanúgy módosítható, formálható az anyag, mint bármilyen más településrendezési eszköz. Arra vonatkozóan van előírás, hogy 5-10 évente milyen ütemben és milyen mértékben szükséges kötelezően felülvizsgálni. Célszerű az anyagot folyamatosan gondozni, formálni a település dinamikus változásával összhangban. Úgy gondolja, hogy a megfogalmazott iránytól nem szerencsés minden évben eltérni, hiszen az lenne a lényege, hogy ezen koncepció mentén történjen a fejlődés.

 

Varga László képviselő

Ennek ellenére a középszerű jelzőt használja az anyagra arra hivatkozva, hogy egyetlen egy olyan fejlesztési elképzelést sem talált benne, ami Taksonyt Magyarország többi településétől elkülönítené, kiemelné.

 

Kreisz László polgármester

Érdeklődik, hogy van-e valakinek még észrevétele, kérdése a koncepcióval kapcsolatban. Amennyiben nincs, úgy a vitát lezárja és az anyag elfogadásáról kéri a Testület véleményét.

 

Szavazás eredménye

 

#: 56 Száma: 18.03.27/4/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 19:21

Típusa: Nyílt

határozat;     Elfogadva

Egyszerű szavazás

 

Tárgya:

4. napirend: Előterjesztés Taksony Nagyközség településfejlesztési koncepciójának elfogadására

1. javaslat: Határozat településfejlesztési koncepció jóváhagyásáról

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet tartalmi követelményei szerint elkészített, végleges Taksony Nagyközség településfejlesztési koncepció (2016-2030) című dokumentumot jóváhagyja, elfogadja.

 

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                8           100.00         88.89     8

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             8             100.00         88.89     8

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               1                            11.11     1

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet tartalmi követelményei szerint elkészített, végleges Taksony Nagyközség településfejlesztési koncepció (2016-2030) című dokumentumot jóváhagyja, elfogadja.

 

Határidő: azonnal

Felelős: Polgármester

 

 

5. ELÕTERJESZTÉS A TAKSONY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV ELFOGADÁSÁRA

 

Kreisz László polgármester

Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót főépítész úrnak.

 

Érces Gergő főépítész

Elmondja, hogy az önkormányzatnak rendelkeznie kell egy fejlesztési "csomaggal", mely ezekkel az eszközökkel színesedik. Ennek első lépcsője a Településképi Arculati Kézikönyv, melyről szintén nagyon sokat egyeztettek az elmúlt évben. (Példa nélkülinek nevezi azt a széles spektrumot, amiben a lakosság bevonásra került az eszközök bemutatásában és véleményezésében.) A TAK ugyanazon a folyamaton ment keresztül mint a koncepció. Rögzíti, hogy a TAK és a településképi rendelet elfogadásával ez a fajta rendelkezési csomag elkészül. Ennek okán, illetve a teljes településre vonatkozó településrendezési eszközök módosítása kapcsán is a HÉSZ újragondolására, kötelező újraértelmezésére is szükség lesz a továbbiakban.

 

Kreisz László polgármester

Érdeklődik, hogy van-e valakinek még kérdése, észrevétele a témában. Amennyiben nincs, úgy a végleges dokumentáció jóváhagyásáról kéri a Testület véleményét.

 

 

Szavazás eredménye

 

#: 57 Száma: 18.03.27/5/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 19:24

Típusa: Nyílt

határozat;     Elfogadva

Egyszerű szavazás

 

Tárgya:

5. napirend: Előterjesztés a Taksony Nagyközség Településképi Arculati Kézikönyv elfogadására

1. javaslat: Határozat a Taksony Nagyközség Településképi Arculati Kézikönyv elfogadásáról

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) végleges dokumentációját jóváhagyja, elfogadja.

 

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                8           100.00         88.89     8

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             8             100.00         88.89     8

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               1                            11.11     1

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) végleges dokumentációját jóváhagyja, elfogadja.

 

Határidő: azonnal

Felelős: Polgármester

 

 

6. ELÕTERJESZTÉS TAKSONY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI RENDELEÉTNEK MEGALKOTÁSÁRA

 

 

Kreisz László polgármester

Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót Érces Gergő főépítész úrnak.

 

Érces Gergő főépítész

Tájékoztatásul közli, hogy a rendelet szabályozza azt a tartalmat, ami az arculati kézikönyvben bemutatásra került. Ebben az esetben is sor került lakossági fórum megtartására, a véleményezési eljárás befejeződött, az államigazgatási szerv megtette véleményét, az észrevételek, vélemények átvezetése megtörtént. A végleges dokumentum elfogadásával, kihirdetésével hatályba kerül a rendelkezés.

 

Tóth József képviselő

Úgy gondolja, hogy sok olyan előírás szerepel az anyagban, melyeknek betartása rendkívül összetett. Például az építkezéseknél használt anyagok, színek meghatározása, formák meghatározása esetében. Talált egy-két dolgot, melyek ellentmondásosak az érvényben lévő rendeletekkel. (Reklám anyag elhelyezés…)

 

Érces Gergő főépítész

Rögzíti, hogy az elhelyezett, engedélyezett reklámok ügyében az önkormányzatnak kötelezően le kell folytatnia egy eljárást. (A reklámfelület kihelyezési szándékot be kell jelenteni az önkormányzatnál). Megfelelően szabályozott módon a lehetőség a reklám kihelyezésére a jogszabályban adott, különböző fékek és feltételek megtartása mellett.

 

Tóth József képviselő

A településképi rendeletben és HÉSZ-ben megfogalmazott előírások betartására, ellenőrzésére vonatkozóan nem talált utalást az anyagban. (Építkezésnél meghatározott tetőformák..) Érdeklődik, hogy a rendelkezéseket milyen formában lehet érvényesíteni.

 

Érces Gergő főépítész

Jelzi, hogy semmilyen építésügyi hatáskörrel Taksony Nagyközség nem rendelkezik. Ezek a hatáskörök az Építésügyi Hatóságnál és az Építés Felügyeletnél vannak.

 

Varga László képviselő

Üdvözli az anyagot, véleménye szerint a rendelet pontosan azt tükrözi, amit elképzelt.

 

Érces Gergő főépítész

Megköszöni a dicsérő szavakat. Jelzi, hogy teljes mértékben lokálpatrióta szemlélettel alkották meg ezt a rendelet-tervezetet.

 

Györke Erzsébet képviselő

Jelzi, hogy a TAK 15. oldalán javítást kér azzal kapcsolatban, hogy a civil lakosságot GUPVI-ba vitték, nem pedig GULAG-ba.

 

Tisztázásra kerül, hogy a hozzászólás melyik napirendi pontot érinti.

 

Kreisz László polgármester

Érdeklődik, hogy van-e valakinek még kérdése, észrevétele. Amennyiben nincs, úgy a Településképi Rendelet megalkotásáról kéri a Testület véleményét.

 

Szavazás eredménye

 

#: 4    Száma: 18.03.27/6/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27. 19:37

Típusa: Nyílt

Rendelet;      Elfogadva

minősített

 

Tárgya:

6. napirend: Előterjesztés Taksony Nagyközség Településképi Rendeletének megalkotására

1. javaslat: Településképi rendelet megalkotása

Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

/2018. () önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

 

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

 

 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

1. A rendelet célja, területi hatálya és alkalmazása

 

1.§

(1)  E rendelet célja Taksony építészeti és természeti értékeinek, a település településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a település rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed:

a)    a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: települési helyi védelem) meghatározására, a védetté nyilvánítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra,

b)   településképi szempontból meghatározó területek meghatározására,

c)    településképi követelmények meghatározására,

d)    településkép-érvényesítési eszközök szabályozására

(2) E rendelet területi hatálya Taksony közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

 

 

2. Értelmező rendelkezések

 

2.§

E rendelet alkalmazásában:

1. berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy (pl. díszlet, megálló tábla, párakapu stb.)

2.  cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, cégérnek minősül az a (nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett) tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos

3.  cégtábla:a cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla

4.  címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla

5.  egyedi tájékoztató tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt

6.  egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz

7.  eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot

8.  értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum

9.  épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince

10. helyi építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt

11. helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás

12. helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége

13. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai

14. portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata

15. többszintű növényállomány: a telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2-re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre;

16. transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó

17. útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer

 

 

 

II. Fejezet

 

Helyi védelem

3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

 

3.§

(1)      A helyi védelem célja: Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2)      A helyi védelem feladata: a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcakép, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3)  A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését

a)            bármely természetes, jogi személy, illetve egyéb szervezet, írásban a polgármesternél,

b)           a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő a képviselő-testületnél

írásban kezdeményezheti.

(4)      Az (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték

aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

ab)    a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók)

ad)    a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

b)   helyi területi védelem esetén az épületegyüttes, terület

ba) megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását,

c)   a kezdeményezés indokolását mind az a) mind a b) pontok esetében.

 

4.§

(1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) Az előkészítés során a védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak (a tulajdonosok), és ha van, akkor a személyes, ill. telki szolgalmi jog jogosultjának véleményét.

(3) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról értesíteni kell:

a) a javaslattevőt

b) azt a hatóságot, amelynek a feladat- és hatáskörét a védelem alá helyezés érinti

c) az ingatlannal rendelkezni jogosultakat

(4) A helyi védelem alá helyezési javaslat támogatásáról és ennek megfelelően a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról vagy a javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül, a módosítás kihirdetése útján történik.

(5) A helyi védelem elrendeléséről az (3) bekezdésben nem említettek értesítése a rendelet módosítás kihirdetése útján történik.

 

5.§

(1) A helyi egyedi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszűntetését követően lehet elbontani.

(3) A helyi védelem megszűntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.

(4) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

 

 

6.§

(1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről naprakész elektronikus nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.

(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

a)      megnevezését,

b)      védelmi nyilvántartási számát,

c)      a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d)      a védelem típusát,

e)      a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, helyszínrajz) és

f)       a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g)      a védett érték állapotfelmérésének adatait,

(4) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(5) A jegyző a főépítész útján a nyilvántartást évente felülvizsgálja, a védett értékeket ellenőrzi, szükség esetén a fentieket módosítja.

 

 

4. Az egyedi védelem meghatározása

 

7.§

(1) A helyi egyedi védelem kiterjed a védetté nyilvánított, az 1. mellékletben jelölt és a 2. mellékletben felsorolt:

Számozással ellátott helyi védett épületre, építményre.

 

 

 

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. §

(1)  A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, értékcsökkentést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.

(2)  A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha az igényelt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.

(3)  A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.

(4) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(5) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(6) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése akkor történhet, ha nem sérti a védett építészeti érték fennmaradását.

(7) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotában kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(8) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(9) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(10)Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrészt (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(11)A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(12)A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

 

 

 

III. Fejezet

 

A településképi szempontból meghatározó területek

 

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

 

9.§

Taksony településképi szempontból meghatározó területei a 3. mellékletben lehatároltak szerint:

a)    Településközpont

b)   Fő út

c)    Sziget és Dunamenti területek

d)    Általános települési belterületek

e)    Iparterület

f)     Külterület

 

 

 

IV. Fejezet

 

A településképi követelmények

 

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

 

10. §

(1) Építmények színezésekor/átszínezésekor az építmény egészének színével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés és tetőfedési anyagok nem alkalmazhatók.

Az anyag használatra vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

      a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (tégla-,fa-, kőburkolat, vakolt felület, ) eltérő homlokzatburkolás (pl.: fém- és műanyag lemezborítás), és az élénk, erős homlokzati színezés. Színezéskor pasztell színek alkalmazása javasolt.

b) tetőhéjazat: felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl: kék) héjazat alkalmazása tilos

(2) Több közterületre néző saroképület homlokzata részlegesen, vagy több ütemben nem újítható fel, kivéve az élet- és balesetveszély elhárításának esetét.

(3) Kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez.

 

 

 

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. §

A 3. mellékletben meghatározott településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

12. §

A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területeken épületek, építmények elhelyezésére az alábbi előírások érvényesek:

(1) Épület elhelyezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

     a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárok kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és

b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe

(2) Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.

(3) Kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó többlakásos épület kizárólag közvetlen utcai, közterület csatlakozással (előírt előkerttel, vagy közvetlen utcafronton) helyezhető el. A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó épületet tilos építeni.

(4) Épület az alábbiak szerint alakítható ki:

a) a tetőzet kialakítása (nyeregtetős épületnél), hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen

b) az épület tömeg-formálása (az épületek főgerinc magassága azonos legyen), az anyag- és színhasználat településképi szempontból a környezetbe illeszkedjen

(5) A közterület felőli kerítést és kapu(ka)t az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.

 

13.§

A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

      a) beépítés telepítési módja: oldalhatáron álló beépítés

     b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára a főgerinccel az utcára merőleges és az utcafronti fejrész esetében az utcával párhuzamos kialakítás, tetőhajlásszög: 25-40⁰

     c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen

     d) színhasználat: világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

 

14.§

A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területen az alábbi településképi követelmények érvényesek:

a) a történelmileg kialakult részen a meglévő úthálózatot, annak töréseit, szélességét, vonalvezetését meg kell őrizni,

       b) a meglévő telekszerkezet jellegét meg kell őrizni,

       c) nyeles telkek kialakítása során a telek struktúrának és a beépítésnek illeszkednie a kialakult településszövethez,

       d) új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni, telekalakítás során a telkek utcai szélessége annyiban változtatható meg, amennyiben a meglévő állapot a telek beépíthetőségét ellehetetlenítené,

       e) az építményeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, valamint kialakítani, mely tekintetben,

       dea) az épületek fő tömeg- és tetőformája,

       eb) külső homlokzata, színhasználata,

       ec) az alkalmazott anyagok, valamint azok színe, felületképzése

       meghatározó jelentőségű,

       f) az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni,

g) épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni, különösen a homlokzati nyílásrendet, díszeket, tagozatokat,

h) új beépítés, meglévő épület átépítése, bővítése esetén legfeljebb földszint plusz tetőteres épületek létesíthetők,

i) az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása részére fémlemez kapu nem létesíthető,

j) a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket meg kell őrizni,

k) a közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani,

l) a településközpontban a kialakult közterületi zöldfelületeket meg kell őrizni,fejlesztésük közterület-alakítási terv alapján történhet

 

15.§

A "Fő út" településképi szempontból meghatározó településközponti területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

      a) beépítés telepítési módja: utcafrontra telepített épületekkel lehetséges (hagyományos nagypolgári zártsorú beépítés valósuljon meg)

     b) tetőforma: amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédos nyeregtetős tetőformájú. Amennyiben az építési telek körül sátortetős épületek állnak, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a többi épülethez hasonló tömegű és tetőformájú.

     c) jellemző szintszám: földszint+emelet+tetőtérbeépítés (földszinten üzletekkel)

     d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

     e) kerítés: a Fő út központi részein a zártsorú beépítés esetében a szárazkapus kialakítás engedélyezhető

     f) kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó többlakásos épület kizárólag közvetlen utcai közterület csatlakozással (előírt előkerttel, vagy közvetlen utcafronton) helyezhető el. A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó épületet tilos építeni.

 

16.§

A "Sziget és Dunamenti területek" településképi szempontból meghatározó területeken a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

            a) beépítés telepítési módja: üdülőházas területen, szabadon álló beépítés,

hétvégi házas területen, szabadon álló/oldalhatáron álló beépítés

     b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, a Duna-parti ingatlanok épületeinek főgerince a Dunára merőleges legyen

     c)jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen

     d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

     e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 6,0 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához

     f) a lakóövezet egyenértékű, egységes biztosíthatósága érdekében, a kialakult vonatkozó településszövet struktúrája védelme céljából, a két épületet tartalmazó, fésűs beépítésű ingatlanok esetében mindkét épület lakórendeltetése engedélyezett.

 

17.§

A 3. mellékletben lehatárolt "Sziget és Duna menti területek" településképi szempontból meghatározó területen a tájkarakter védelme, illetve erősítése érdekében:

a)    a vízparttal közvetlenül határos lakó- és üdülőterületeken a parti sávot követő, a mederéltől számított 15 m-en belül a természetes, természetközeli növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során ligetszerű telepítéssel kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos vízparti növényfajokból álló növényzet telepíthető,

b)   a Szigetcsúcs védett természeti területen az erdőterületek megtartandók, erdőtelepítés és erdőfelújítás során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

c)    a Taksony-sziget mezőgazdasági- és erdőterületein nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

d)    a vízparti területek egységes megjelenésének elérése, a településképi összhang megteremtése érdekében a parti sétány közterület alakítási terv alapján rendezendő.

 

 

18.§

A 3. mellékletben lehatárolt "Általános települési belterületek" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

      a) beépítés telepítési módja: az utcavonalra telepített oromfalas, oldalhatáron álló beépítés, az átalakuló és új településrészeken a szabadonálló beépítés a jellemző

     b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, tetőhajlásszög: 25-40⁰

     c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen

     d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

     e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 10 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához

     f) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés építése nem megengedett.

 

19.§

A 3. mellékletben lehatárolt "Iparterület" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

      a) beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés a jellemző

     b) tetőforma: lapos tető a jellemző

     c) jellemző szintszám: az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen

     d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

     e) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan kerítés építése nem megengedett.

     f) a telekhatáron honos növényekből álló többszintű növényzet telepítendő a művi létesítmény tájba illesztésének elősegítése érdekében.

         

20.§

A 3. mellékletben lehatárolt "Külterület" településképi szempontból meghatározó területen a táj karakterét meghatározó területeken az alábbi követelmények érvényesek:

a)    Kakukk-hegy és környékére az alábbi tájképvédelmi előírások vonatkoznak:

aa) az erdőterületek megtartandók, erdőtelepítés és erdőfelújítás során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

ab) a terület beépítetlensége biztosítandó.

b)   bányászattal érintett területekre a tájba illesztés elősegítése érdekében az alábbi előírások vonatkoznak:

ba) a rekultiváció során a visszamaradt bányatavak medervonala a természetszerű megjelenést biztosító enyhe hajlásszögű, íves vonalvezetésű rézsűfelületekkel alakítandó ki.

bb) a kavicsbánya tavak körül többszintű növényzettel beültetett zöldfelületi sáv alakítandó ki, a vízparti vegetációhoz kötődő, illetve a térségben honos fajok felhasználásával.

c)    a felszíni vizek mentén a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelme biztosítandó. Tájfásítás a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajokkal történhet.

 

 

9. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó településképi követelmények

 

21.§

A helyi egyedi védelem alatt álló értékek vonatkozásában jelen rendelet a 12.§-18.§-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:

          a) az építmény - a védettség alapját jelentő értékét képező - eredeti külső megjelenítését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok

              aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

          ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és

     ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani

b) meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a védett érték településképi megjelenését,

  c) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyre állítani,

  d) meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el,

  e) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni,

  f) helyi védett értéknek minősülő építményen új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el,

g) helyi védett értéknek minősülő építményen csak a látványt nem zavaró antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el, takarva,

(h) új épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő vagy az épület megjelenéséhez nem illeszkedő ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége (a továbbiakban együtt: kültéri klímaberendezés). Tilos olyan kondenzvíz-elvezetési megoldás alkalmazása, amely esetében a kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre átfolyhat

(i) meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében kültéri klímaberendezések csak az épület egészéhez, valamint az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve szerelhetők fel

(j) kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi védett értéknek minősülő épület, épületrész, valamint helyi védett területen található épület, épületrész utcafronti homlokzatán elhelyezni nem lehet

(k) helyi védett területen található, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára,

a hirdetés színhasználatánál a településképi követelményeket figyelembe kell venni

(l)   hirdető berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el

(m)az épület, építmény környezete, a telek zöldfelülete kizárólag kertépítészeti terv alapján rendezhető

 

 

 

10. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, valamint egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

 

22.§

(1)  Védett területen, a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.

(2)  Vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva kell elhelyezni.

(3)  A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek - a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével - elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.

(4)  A (2) és a (3)bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.

(5)  Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.

(6)  Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.

(7)  Szélgenerátor, más háztartási méretű kiserőmű kizárólag építési helyen belül helyezhető el.

(8)  Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.

(9) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.

(10) Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.

(11) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.

 

 

 

 

 

 

 

11. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

 

23.§

(1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhetők el.

(2) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-váron, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2 m² felületen.

(3) Jelzésekre (utca-mutatókra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.

(4) Magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el:

          a) max: 1 m²felülettel

     b) anyaghasználata, elhelyezésének módja: A reklám az ingatlan közterületi kerítésének részeként, az utcai felületére tehető. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni

(5)Településképi szempontból meghatározó területen:

a) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési naplóban foglaltaknak megfelelően az építkezés időtartama alatt lehet,

b) az önkormányzat által szervezett (falunap, települési évforduló) vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehet,

c) épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban nem alkalmazható.

(6) Az (5) bekezdés a) pont szerinti építési hálón történő reklám elhelyezése építési napló vezetéséhez kötött.

(7) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20%-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.

(8) A (7) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.

Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.

 

 

 

V. Fejezet

 

Településképi bejelentési eljárás

 

12. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések

     

24.§

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklám-elhelyezési kormányrendeletben (104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet) szereplő általános elhelyezési követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek érvényesítése érdekében.

 

 

 

 

 

13. A bejelentési eljárás szabályai

 

25.§

(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez- e rendelet függeléke szerinti adattartalommal - benyújtott papíralapú bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B.§, 26/C.§ és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

 

 

 

VI. Fejezet

 

14. Településképi kötelezés

 

26.§

(1) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy az tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

 

 

 

VII. Fejezet

 

15. Záró rendelkezések

 

Hatálybalépés

 

27. §

A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

 

 

 

Hatályon kívül helyező rendelkezések

28.§

Hatályát veszti a Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2005. (II.16.) Önk. rendeletének 46-47.§-ai.

 

Taksony, 2018. március 27.

 

 

         /:Kreisz László:/                                                                         /:dr. Micheller Anita:/

           polgármester                                                                              jegyző

 

A rendelet kihirdetése 2018. március -én megtörtént.                                                

/:dr. Micheller Anita:/

           jegyző

1. melléklet a   4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

 

 

 

A helyi egyedi védelem értékeinek térképi bemutatása (Értékleltár)

 

 

 

 

 

 

 

 

2. melléklet a  4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

 

 

A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke

 

 

 

1. Szent Anna templom (római katolikus templom, bauhaus stílusjegyek, építész: Árkay Bertalan, 1956)

Fő tér

 

 

2. Tájház (sváb népi lakóház, Heimatmuseum) - Dózsa György utca 52.

 

3-5. Sváb népi lakóházak - Dózsa György utca 39-41.

 

6. Sváb népi lakóház - Plébánia tér 3.

 

7. Sváb népi lakóház - Baross tér 6.

 

8. Sváb népi lakóház - Szent Imre utca 20.

 

9. Sváb népi lakóház - Szent Imre utca 41.

 

10. Sváb népi lakóház - Széchenyi utca 34.

 

 

11. Sváb népi lakóház - Széchenyi utca 35.

 

12. Sváb népi lakóház - Petőfi utca 7.

 

13. Sváb népi lakóház - Szent Mihály utca 16.

 

14. Sváb népi lakóház - Szent Mihály utca 25.

 

 

15. Sváb népi lakóház - Arany János utca 14.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. melléklet a  4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

 

Taksony településképi szempontból meghatározó területei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. melléklet a  4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

 

Telepítésre javasolt fás szárú növényfajok listája

ÕSHONOS FAJOK, KÜLTERÜLETRE, VIZEK MELLÉ                                     megjegyzés:

 

FÁK                                                                                                                            

Nagytermetű fák:

Fraxinusangustifoliasubsp. pannonica                  magyar kőris

Populus alba                                         fehér nyár                                  vízközelbe

Populusnigra                                         fekete nyár                                 vízközelbe

Quercusrobur                                        kocsányos tölgy

Salix alba                                             fehér fűz                                    vízközelbe

Ulmus minor                                         kislevelű mezei szil

Középtermetű fák:

Acercampestre                                               mezei juhar

Pyruspyraster                                       vadkörte

Salix fragilis                                          törékeny fűz                               vízközelbe

Ulmuslaevis                                          vénic szil                                    vízközelbe

Kistermetű fák:

Acertataricum                                       tatár juhar

Malussylvestris                                                vadalma

Prunuspadus                                         májusfa, zselnicemeggy

 

CSERJÉK

Magas cserjék:

Cornussanguinea                                   vörösgyűrűsom

Coryllusavellana                                    közönséges mogyoró

Crataegusmonogyna                              egybibés galagonya

Euonymuseuropaeus                              csíkos kecskerágó

Frangulaalnus                                        kutyabenge

Prunusspinosa                                       kökény

Rhamnuscatharticus                               varjútövis benge

Salixpurpurea                                        csigolyafűz                                 vízközelbe

Salixtriandra                                          mandulafűz                                 vízközelbe

Salixviminalis                                         kosárkötő fűz                             vízközelbe

Viburnumopulus                                    kányabangita

Középtermetű cserjék:

Berberisvulgaris                                     sóskaborbolya

Ligustrumvulgare                                   közönséges fagyal

Prunusfruticosa                                               cseplesz meggy

Ribesrubrum                                         vörös ribiszke

Rosa canina                                          gyepűrózsa

Alacsony cserjék:

Rubuscaesius                                        hamvas szeder

Talajtakarók:

Hederahelix                                          borostyán

Kúszó cserjék:

Vitissylvestris                                        ligeti szőlő

 

BELTERÜLETRE UTAK MELLÉ, KÖZTERÜLETRE                                                       megjegyzés:

 

FÁK

Acercampestre ’Nana’                                      gömb mezei juhar                        fasorba

Acerplatanoides ’Globosum’                     gömb korai juhar                         fasorba

Catalpabignonioides                               szívlevelű szivarfa                       

Catalpabignonioides ’Nana’                      szívlevelű szivarfa gömb változat    fasorba

Crataeguslaevigata ’PaulScarlet’                piros virágú cseregalagonya

Juglansregia                                          dió

Koelreuteriapaniculata                                      bugás csörgőfa

Malussp.                                              díszalma

Prunusfruticosa ’Globosa’                        gömb csepleszmeggy                             fasorba

Prunuspadus                                         májusfa, zselnicemeggy

Pyrussp.                                              díszkörte

Robiniapseudoacacia ’Umbraculifera’                   gömbakác                                  fasorba

 

CSERJÉK

Chaenomelesjaponica                                      díszbirs

Cotoneastersp.                                               madárbirs

Deutzia         sp.                                            gyöngyvirágcserje

Forsythia x intermedia                                      aranyvessző

Hibiscussyriacus                                    hibiszkusz

Kerriajaponica                                       boglárcserje

Lonicerasp.                                          lonc

Philadelphussp.                                               jezsámen

Spiraea x vanhouttei                              kerti gyöngyvessző

Symphoricarposalbus                             hóbogyó

Syringavulgaris                                                kerti orgona

 

ÜDÜLÕTERÜLETI KERTEKBE

 

FÁK

Acertataricum                                       tatárjuhar

Crataegusleavigata                                 cseregalagonya

Fraxinusangustifoliasubsp. pannonica                  magyar kőris

Juglansregia                                          közönséges dió                                    

Prunuspadus                                         májusfa, zselnicemeggy

Quercusrobur ’Fastigiata’                         tornyos tölgy

Salix alba ’Tristis’                                   szomorúfűz

Salixcaprea                                           kecskefűz

                                     

CSERJÉK

Buddleiasp.                                          nyáriorgona

Coryllusavellana                                    közönséges mogyoró

Hibiscussyriacus                                    hibiszkusz

Ligustrumsp.                                        fagyal

Lonicerasp.                                          lonc

Philadelphussp.                                               jezsámen

Ribessp.                                              ribiszke

Salixpurpurea ’Gracilis’                            urali fűz

Spiraea x vanhouttei                              kerti gyöngyvessző

Viburnumopulus ’Roseum’                       labdarózsa    

 

 

 

 

 

Függelék a  4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

 

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS

Reklám, reklámhordozó elhelyezésével kapcsolatban

 

 

Alulírott……………………………………………………………………………………………(név) településképi bejelentést teszek a következők szerint:

 

A bejelentő adatai: szül. hely., idő:………………………………………………………………….

                                    anyja neve:……………………………………………………………………..

                                    szig. sz.:…………………………………………………………………………

                             címe:…………………………………………………………………………….

                             telefonszám:……………………………………………………………………

 

A bejelentéssel érintett ingatlan adatai:

 

          cím:………………………………………………………………………………………………

          helyrajzi szám:…………………………………………………………………………………...

 

 

A bejelentéssel érintett reklámelhelyezés rövid leírása:

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

 

A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett  időtartama:

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

 

Mellékletek:

A kérelem tárgyának megfelelő dokumentáció

 

Taksony, …………………év…………….h󅅅…..nap

 

                                                                             ……………………………………….

                                                                                         bejelentő aláírása

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                8           100.00         88.89     8

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             8             100.00         88.89     8

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               1                            11.11     1

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

 

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

 

 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

1. A rendelet célja, területi hatálya és alkalmazása

 

1.§

(2)  E rendelet célja Taksony építészeti és természeti értékeinek, a település településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a település rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed:

a)    a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: települési helyi védelem) meghatározására, a védetté nyilvánítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra,

b)   településképi szempontból meghatározó területek meghatározására,

c)    településképi követelmények meghatározására,

d)    településkép-érvényesítési eszközök szabályozására

(2) E rendelet területi hatálya Taksony közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

 

 

2. Értelmező rendelkezések

 

2.§

E rendelet alkalmazásában:

1. berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy (pl. díszlet, megálló tábla, párakapu stb.)

2.  cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, cégérnek minősül az a (nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett) tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos

3.  cégtábla:a cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla

4.  címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla

5.  egyedi tájékoztató tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt

6.  egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz

7.  eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot

8.  értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum

9.  épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince

10. helyi építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt

11. helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás

12. helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége

13. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai

14. portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata

15. többszintű növényállomány: a telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2-re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre;

16. transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó

17. útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer

 

 

 

II. Fejezet

 

Helyi védelem

3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

 

3.§

(1)      A helyi védelem célja: Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2)      A helyi védelem feladata: a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcakép, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(4)  A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését

c)            bármely természetes, jogi személy, illetve egyéb szervezet, írásban a polgármesternél,

d)            a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő a képviselő-testületnél

írásban kezdeményezheti.

(4)      Az (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték

aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

ab)    a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók)

ad)    a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

b)   helyi területi védelem esetén az épületegyüttes, terület

ba) megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását,

c)   a kezdeményezés indokolását mind az a) mind a b) pontok esetében.

 

4.§

(1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) Az előkészítés során a védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak (a tulajdonosok), és ha van, akkor a személyes, ill. telki szolgalmi jog jogosultjának véleményét.

(3) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról értesíteni kell:

a) a javaslattevőt

b) azt a hatóságot, amelynek a feladat- és hatáskörét a védelem alá helyezés érinti

c) az ingatlannal rendelkezni jogosultakat

(4) A helyi védelem alá helyezési javaslat támogatásáról és ennek megfelelően a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról vagy a javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül, a módosítás kihirdetése útján történik.

(5) A helyi védelem elrendeléséről az (3) bekezdésben nem említettek értesítése a rendelet módosítás kihirdetése útján történik.

 

5.§

(1) A helyi egyedi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszűntetését követően lehet elbontani.

(3) A helyi védelem megszűntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.

(4) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

 

 

6.§

(1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről naprakész elektronikus nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.

(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

h)      megnevezését,

i)        védelmi nyilvántartási számát,

j)        a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

k)      a védelem típusát,

l)        a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, helyszínrajz) és

m)    a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

n)      a védett érték állapotfelmérésének adatait,

(4) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(5) A jegyző a főépítész útján a nyilvántartást évente felülvizsgálja, a védett értékeket ellenőrzi, szükség esetén a fentieket módosítja.

 

 

4. Az egyedi védelem meghatározása

 

7.§

(1) A helyi egyedi védelem kiterjed a védetté nyilvánított, az 1. mellékletben jelölt és a 2. mellékletben felsorolt:

Számozással ellátott helyi védett épületre, építményre.

 

 

 

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. §

(4)  A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, értékcsökkentést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.

(5)  A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha az igényelt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.

(6)  A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.

(4) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(5) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(6) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése akkor történhet, ha nem sérti a védett építészeti érték fennmaradását.

(7) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotában kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(8) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(9) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(10)Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrészt (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(11)A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(12)A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

 

 

 

III. Fejezet

 

A településképi szempontból meghatározó területek

 

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

 

9.§

Taksony településképi szempontból meghatározó területei a 3. mellékletben lehatároltak szerint:

g)    Településközpont

h)    Fő út

i)     Sziget és Dunamenti területek

j)     Általános települési belterületek

k)    Iparterület

l)     Külterület

 

 

 

IV. Fejezet

 

A településképi követelmények

 

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

 

10. §

(1) Építmények színezésekor/átszínezésekor az építmény egészének színével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés és tetőfedési anyagok nem alkalmazhatók.

Az anyag használatra vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

      a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (tégla-,fa-, kőburkolat, vakolt felület, ) eltérő homlokzatburkolás (pl.: fém- és műanyag lemezborítás), és az élénk, erős homlokzati színezés. Színezéskor pasztell színek alkalmazása javasolt.

b) tetőhéjazat: felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl: kék) héjazat alkalmazása tilos

(2) Több közterületre néző saroképület homlokzata részlegesen, vagy több ütemben nem újítható fel, kivéve az élet- és balesetveszély elhárításának esetét.

(3) Kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez.

 

 

 

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. §

A 3. mellékletben meghatározott településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

12. §

A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területeken épületek, építmények elhelyezésére az alábbi előírások érvényesek:

(1) Épület elhelyezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

     a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárok kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és

b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe

(2) Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.

(3) Kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó többlakásos épület kizárólag közvetlen utcai, közterület csatlakozással (előírt előkerttel, vagy közvetlen utcafronton) helyezhető el. A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó épületet tilos építeni.

(4) Épület az alábbiak szerint alakítható ki:

a) a tetőzet kialakítása (nyeregtetős épületnél), hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen

b) az épület tömeg-formálása (az épületek főgerinc magassága azonos legyen), az anyag- és színhasználat településképi szempontból a környezetbe illeszkedjen

(5) A közterület felőli kerítést és kapu(ka)t az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.

 

13.§

A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

      a) beépítés telepítési módja: oldalhatáron álló beépítés

     b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára a főgerinccel az utcára merőleges és az utcafronti fejrész esetében az utcával párhuzamos kialakítás, tetőhajlásszög: 25-40⁰

     c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen

     d) színhasználat: világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

 

14.§

A "Településközpont" településképi szempontból meghatározó területen az alábbi településképi követelmények érvényesek:

a) a történelmileg kialakult részen a meglévő úthálózatot, annak töréseit, szélességét, vonalvezetését meg kell őrizni,

       b) a meglévő telekszerkezet jellegét meg kell őrizni,

       c) nyeles telkek kialakítása során a telek struktúrának és a beépítésnek illeszkednie a kialakult településszövethez,

       d) új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni, telekalakítás során a telkek utcai szélessége annyiban változtatható meg, amennyiben a meglévő állapot a telek beépíthetőségét ellehetetlenítené,

       e) az építményeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, valamint kialakítani, mely tekintetben,

       dea) az épületek fő tömeg- és tetőformája,

       eb) külső homlokzata, színhasználata,

       ec) az alkalmazott anyagok, valamint azok színe, felületképzése

       meghatározó jelentőségű,

       f) az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni,

g) épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni, különösen a homlokzati nyílásrendet, díszeket, tagozatokat,

h) új beépítés, meglévő épület átépítése, bővítése esetén legfeljebb földszint plusz tetőteres épületek létesíthetők,

i) az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása részére fémlemez kapu nem létesíthető,

j) a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket meg kell őrizni,

k) a közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani,

l) a településközpontban a kialakult közterületi zöldfelületeket meg kell őrizni,fejlesztésük közterület-alakítási terv alapján történhet

 

15.§

A "Fő út" településképi szempontból meghatározó településközponti területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

      a) beépítés telepítési módja: utcafrontra telepített épületekkel lehetséges (hagyományos nagypolgári zártsorú beépítés valósuljon meg)

     b) tetőforma: amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédos nyeregtetős tetőformájú. Amennyiben az építési telek körül sátortetős épületek állnak, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a többi épülethez hasonló tömegű és tetőformájú.

     c) jellemző szintszám: földszint+emelet+tetőtérbeépítés (földszinten üzletekkel)

     d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

     e) kerítés: a Fő út központi részein a zártsorú beépítés esetében a szárazkapus kialakítás engedélyezhető

     f) kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó többlakásos épület kizárólag közvetlen utcai közterület csatlakozással (előírt előkerttel, vagy közvetlen utcafronton) helyezhető el. A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó épületet tilos építeni.

 

16.§

A "Sziget és Dunamenti területek" településképi szempontból meghatározó területeken a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

            a) beépítés telepítési módja: üdülőházas területen, szabadon álló beépítés,

hétvégi házas területen, szabadon álló/oldalhatáron álló beépítés

     b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, a Duna-parti ingatlanok épületeinek főgerince a Dunára merőleges legyen

     c)jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen

     d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

     e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 6,0 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához

     f) a lakóövezet egyenértékű, egységes biztosíthatósága érdekében, a kialakult vonatkozó településszövet struktúrája védelme céljából, a két épületet tartalmazó, fésűs beépítésű ingatlanok esetében mindkét épület lakórendeltetése engedélyezett.

 

17.§

A 3. mellékletben lehatárolt "Sziget és Duna menti területek" településképi szempontból meghatározó területen a tájkarakter védelme, illetve erősítése érdekében:

e)    a vízparttal közvetlenül határos lakó- és üdülőterületeken a parti sávot követő, a mederéltől számított 15 m-en belül a természetes, természetközeli növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során ligetszerű telepítéssel kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos vízparti növényfajokból álló növényzet telepíthető,

f)     a Szigetcsúcs védett természeti területen az erdőterületek megtartandók, erdőtelepítés és erdőfelújítás során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

g)    a Taksony-sziget mezőgazdasági- és erdőterületein nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

h)    a vízparti területek egységes megjelenésének elérése, a településképi összhang megteremtése érdekében a parti sétány közterület alakítási terv alapján rendezendő.

 

 

18.§

A 3. mellékletben lehatárolt "Általános települési belterületek" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

      a) beépítés telepítési módja: az utcavonalra telepített oromfalas, oldalhatáron álló beépítés, az átalakuló és új településrészeken a szabadonálló beépítés a jellemző

     b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, tetőhajlásszög: 25-40⁰

     c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen

     d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

     e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 10 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához

     f) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés építése nem megengedett.

 

19.§

A 3. mellékletben lehatárolt "Iparterület" településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

      a) beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés a jellemző

     b) tetőforma: lapos tető a jellemző

     c) jellemző szintszám: az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen

     d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

     e) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan kerítés építése nem megengedett.

     f) a telekhatáron honos növényekből álló többszintű növényzet telepítendő a művi létesítmény tájba illesztésének elősegítése érdekében.

         

20.§

A 3. mellékletben lehatárolt "Külterület" településképi szempontból meghatározó területen a táj karakterét meghatározó területeken az alábbi követelmények érvényesek:

a)    Kakukk-hegy és környékére az alábbi tájképvédelmi előírások vonatkoznak:

aa) az erdőterületek megtartandók, erdőtelepítés és erdőfelújítás során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

ab) a terület beépítetlensége biztosítandó.

b)   bányászattal érintett területekre a tájba illesztés elősegítése érdekében az alábbi előírások vonatkoznak:

ba) a rekultiváció során a visszamaradt bányatavak medervonala a természetszerű megjelenést biztosító enyhe hajlásszögű, íves vonalvezetésű rézsűfelületekkel alakítandó ki.

bb) a kavicsbánya tavak körül többszintű növényzettel beültetett zöldfelületi sáv alakítandó ki, a vízparti vegetációhoz kötődő, illetve a térségben honos fajok felhasználásával.

c)    a felszíni vizek mentén a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelme biztosítandó. Tájfásítás a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajokkal történhet.

 

 

9. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó településképi követelmények

 

21.§

A helyi egyedi védelem alatt álló értékek vonatkozásában jelen rendelet a 12.§-18.§-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:

          a) az építmény - a védettség alapját jelentő értékét képező - eredeti külső megjelenítését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok

              aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

          ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és

     ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani

b) meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a védett érték településképi megjelenését,

  c) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyre állítani,

  d) meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el,

  e) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni,

  f) helyi védett értéknek minősülő építményen új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el,

g) helyi védett értéknek minősülő építményen csak a látványt nem zavaró antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el, takarva,

(h) új épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő vagy az épület megjelenéséhez nem illeszkedő ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége (a továbbiakban együtt: kültéri klímaberendezés). Tilos olyan kondenzvíz-elvezetési megoldás alkalmazása, amely esetében a kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre átfolyhat

(i) meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében kültéri klímaberendezések csak az épület egészéhez, valamint az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve szerelhetők fel

(j) kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi védett értéknek minősülő épület, épületrész, valamint helyi védett területen található épület, épületrész utcafronti homlokzatán elhelyezni nem lehet

(k) helyi védett területen található, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára,

a hirdetés színhasználatánál a településképi követelményeket figyelembe kell venni

(m)        hirdető berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el

(m)az épület, építmény környezete, a telek zöldfelülete kizárólag kertépítészeti terv alapján rendezhető

 

 

 

10. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, valamint egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

 

22.§

(9)  Védett területen, a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.

(10)       Vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva kell elhelyezni.

(11)       A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek - a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével - elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.

(12)       A (2) és a (3)bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.

(13)       Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.

(14)       Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.

(15)       Szélgenerátor, más háztartási méretű kiserőmű kizárólag építési helyen belül helyezhető el.

(16)       Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.

(9) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.

(10) Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.

(11) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.

 

 

 

 

 

 

 

11. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

 

23.§

(1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhetők el.

(2) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-váron, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2 m² felületen.

(3) Jelzésekre (utca-mutatókra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.

(4) Magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el:

          a) max: 1 m²felülettel

     b) anyaghasználata, elhelyezésének módja: A reklám az ingatlan közterületi kerítésének részeként, az utcai felületére tehető. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni

(5)Településképi szempontból meghatározó területen:

a) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési naplóban foglaltaknak megfelelően az építkezés időtartama alatt lehet,

b) az önkormányzat által szervezett (falunap, települési évforduló) vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehet,

c) épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban nem alkalmazható.

(6) Az (5) bekezdés a) pont szerinti építési hálón történő reklám elhelyezése építési napló vezetéséhez kötött.

(7) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20%-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.

(8) A (7) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.

Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.

 

 

 

V. Fejezet

 

Településképi bejelentési eljárás

 

12. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések

     

24.§

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklám-elhelyezési kormányrendeletben (104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet) szereplő általános elhelyezési követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek érvényesítése érdekében.

 

 

 

 

 

13. A bejelentési eljárás szabályai

 

25.§

(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez- e rendelet függeléke szerinti adattartalommal - benyújtott papíralapú bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B.§, 26/C.§ és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

 

 

 

VI. Fejezet

 

14. Településképi kötelezés

 

26.§

(1) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy az tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

 

 

 

VII. Fejezet

 

15. Záró rendelkezések

 

Hatálybalépés

 

27. §

A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

 

 

 

Hatályon kívül helyező rendelkezések

28.§

Hatályát veszti a Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2005. (II.16.) Önk. rendeletének 46-47.§-ai.

 

Taksony, 2018. március 27.

 

 

         /:Kreisz László:/                                                                         /:dr. Micheller Anita:/

           polgármester                                                                              jegyző

 

A rendelet kihirdetése 2018. március -én megtörtént.                                                 

/:dr. Micheller Anita:/

           jegyző

1. melléklet a   4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

 

 

 

A helyi egyedi védelem értékeinek térképi bemutatása (Értékleltár)

 

 

 

 

 

 

 

 

2. melléklet a  4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

 

 

A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke

 

 

 

1. Szent Anna templom (római katolikus templom, bauhaus stílusjegyek, építész: Árkay Bertalan, 1956)

Fő tér

 

 

2. Tájház (sváb népi lakóház, Heimatmuseum) - Dózsa György utca 52.

 

3-5. Sváb népi lakóházak - Dózsa György utca 39-41.

 

6. Sváb népi lakóház - Plébánia tér 3.

 

7. Sváb népi lakóház - Baross tér 6.

 

8. Sváb népi lakóház - Szent Imre utca 20.

 

9. Sváb népi lakóház - Szent Imre utca 41.

 

10. Sváb népi lakóház - Széchenyi utca 34.

 

 

11. Sváb népi lakóház - Széchenyi utca 35.

 

12. Sváb népi lakóház - Petőfi utca 7.

 

13. Sváb népi lakóház - Szent Mihály utca 16.

 

14. Sváb népi lakóház - Szent Mihály utca 25.

 

 

15. Sváb népi lakóház - Arany János utca 14.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. melléklet a  4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

 

Taksony településképi szempontból meghatározó területei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. melléklet a  4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

 

Telepítésre javasolt fás szárú növényfajok listája

ÕSHONOS FAJOK, KÜLTERÜLETRE, VIZEK MELLÉ                                     megjegyzés:

 

FÁK                                                                                                                            

Nagytermetű fák:

Fraxinusangustifoliasubsp. pannonica                  magyar kőris

Populus alba                                         fehér nyár                                  vízközelbe

Populusnigra                                         fekete nyár                                 vízközelbe

Quercusrobur                                        kocsányos tölgy

Salix alba                                             fehér fűz                                    vízközelbe

Ulmus minor                                         kislevelű mezei szil

Középtermetű fák:

Acercampestre                                               mezei juhar

Pyruspyraster                                       vadkörte

Salix fragilis                                          törékeny fűz                               vízközelbe

Ulmuslaevis                                          vénic szil                                    vízközelbe

Kistermetű fák:

Acertataricum                                       tatár juhar

Malussylvestris                                                vadalma

Prunuspadus                                         májusfa, zselnicemeggy

 

CSERJÉK

Magas cserjék:

Cornussanguinea                                   vörösgyűrűsom

Coryllusavellana                                    közönséges mogyoró

Crataegusmonogyna                              egybibés galagonya

Euonymuseuropaeus                              csíkos kecskerágó

Frangulaalnus                                        kutyabenge

Prunusspinosa                                       kökény

Rhamnuscatharticus                               varjútövis benge

Salixpurpurea                                        csigolyafűz                                 vízközelbe

Salixtriandra                                          mandulafűz                                 vízközelbe

Salixviminalis                                         kosárkötő fűz                             vízközelbe

Viburnumopulus                                    kányabangita

Középtermetű cserjék:

Berberisvulgaris                                     sóskaborbolya

Ligustrumvulgare                                   közönséges fagyal

Prunusfruticosa                                               cseplesz meggy

Ribesrubrum                                         vörös ribiszke

Rosa canina                                          gyepűrózsa

Alacsony cserjék:

Rubuscaesius                                        hamvas szeder

Talajtakarók:

Hederahelix                                          borostyán

Kúszó cserjék:

Vitissylvestris                                        ligeti szőlő

 

BELTERÜLETRE UTAK MELLÉ, KÖZTERÜLETRE                                                       megjegyzés:

 

FÁK

Acercampestre ’Nana’                                      gömb mezei juhar                        fasorba

Acerplatanoides ’Globosum’                     gömb korai juhar                         fasorba

Catalpabignonioides                               szívlevelű szivarfa                       

Catalpabignonioides ’Nana’                      szívlevelű szivarfa gömb változat    fasorba

Crataeguslaevigata ’PaulScarlet’                piros virágú cseregalagonya

Juglansregia                                          dió

Koelreuteriapaniculata                                      bugás csörgőfa

Malussp.                                              díszalma

Prunusfruticosa ’Globosa’                        gömb csepleszmeggy                             fasorba

Prunuspadus                                         májusfa, zselnicemeggy

Pyrussp.                                              díszkörte

Robiniapseudoacacia ’Umbraculifera’                   gömbakác                                  fasorba

 

CSERJÉK

Chaenomelesjaponica                                      díszbirs

Cotoneastersp.                                               madárbirs

Deutzia         sp.                                            gyöngyvirágcserje

Forsythia x intermedia                                      aranyvessző

Hibiscussyriacus                                    hibiszkusz

Kerriajaponica                                       boglárcserje

Lonicerasp.                                          lonc

Philadelphussp.                                               jezsámen

Spiraea x vanhouttei                              kerti gyöngyvessző

Symphoricarposalbus                             hóbogyó

Syringavulgaris                                                kerti orgona

 

ÜDÜLÕTERÜLETI KERTEKBE

 

FÁK

Acertataricum                                       tatárjuhar

Crataegusleavigata                                 cseregalagonya

Fraxinusangustifoliasubsp. pannonica                  magyar kőris

Juglansregia                                          közönséges dió                                    

Prunuspadus                                         májusfa, zselnicemeggy

Quercusrobur ’Fastigiata’                         tornyos tölgy

Salix alba ’Tristis’                                   szomorúfűz

Salixcaprea                                           kecskefűz

                                     

CSERJÉK

Buddleiasp.                                          nyáriorgona

Coryllusavellana                                    közönséges mogyoró

Hibiscussyriacus                                    hibiszkusz

Ligustrumsp.                                        fagyal

Lonicerasp.                                          lonc

Philadelphussp.                                               jezsámen

Ribessp.                                              ribiszke

Salixpurpurea ’Gracilis’                            urali fűz

Spiraea x vanhouttei                              kerti gyöngyvessző

Viburnumopulus ’Roseum’                       labdarózsa    

 

 

 

 

 

Függelék a  4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

 

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS

Reklám, reklámhordozó elhelyezésével kapcsolatban

 

 

Alulírott……………………………………………………………………………………………(név) településképi bejelentést teszek a következők szerint:

 

A bejelentő adatai: szül. hely., idő:………………………………………………………………….

                                    anyja neve:……………………………………………………………………..

                                    szig. sz.:…………………………………………………………………………

                             címe:…………………………………………………………………………….

                             telefonszám:……………………………………………………………………

 

A bejelentéssel érintett ingatlan adatai:

 

          cím:………………………………………………………………………………………………

          helyrajzi szám:…………………………………………………………………………………...

 

 

A bejelentéssel érintett reklámelhelyezés rövid leírása:

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

 

A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett  időtartama:

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

 

Mellékletek:

A kérelem tárgyának megfelelő dokumentáció

 

Taksony, …………………év…………….h󅅅…..nap

 

                                                                             ……………………………………….

                                                                                         bejelentő aláírása

 

 

Szalai János képviselő úr elhagyta a termet, így a jelen lévő szavazók száma 7 (hét) főre csökkent.

 

Kreisz László polgármester

Következő napirend előtt megadja a szót Érces Ferenc mérnök úrnak.

 

Érces Ferenc

Kifejezetten kéri jegyző asszonyt, hogy a rendeletet legyen kedves azonnal megküldeni az Építés Hatóságnak.

 

7. BESZÁMOLÓ A SÜNIVÁR BÖLCSÕDE 2017. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRÕL

 

Kreisz László polgármester

Ismerteti a napirendi pontot. Tisztelettel köszönti intézményvezető asszonyt. Megadja a szót a Szociális Bizottság elnökének.

 

Áncsán Mihály képviselő

Megerősíti, hogy a Bizottság tárgyalta a beszámolót, mely minden részletre kiterjed. Kiemeli, hogy a felülvizsgáló szerv 20 hetes kortól határozta meg a gyerekek elhelyezését. Az ülésen erre kérdeztek rá. Meglátásuk szerint nem adottak a feltételek ilyen korú gyermek ellátására.

A Bizottság egyhangúan a beszámoló elfogadását javasolja Képviselő-testületnek.

 

Kreisz László polgármester

Érdeklődik, hogy van-e valakinek kérdése, véleménye a beszámolóval kapcsolatosan. Amennyiben nincs, megerősíti, hogy az anyag valóban mindenre kiterjedő. Hozzáfűzi, hogy hamarosan várható a bölcsőde pályázat megjelenése. Gratulál az elvégzett munkához és a beszámoló elfogadásáról kéri a Testület véleményét.

 

Szavazás eredménye

 

#: 58 Száma: 18.03.27/7/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 19:41

Típusa: Nyílt

határozat;     Elfogadva

Egyszerű szavazás

 

Tárgya:

7. napirend: Beszámoló a Sünivár Bölcsőde 2017. évi tevékenységéről

1. javaslat: Határozat a Sünivár Bölcsőde 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóról

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sünivár Bölcsőde 2017. tevékenységéről szóló beszámolót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

 

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                7           100.00         77.78     7

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             7             100.00         77,78     7

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               2                            22.22     2

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sünivár Bölcsőde 2017. tevékenységéről szóló beszámolót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

 

Határidő: azonnal

Felelős: Polgármester

 

 

8. ELÕTERJESZTÉS A SÜNIVÁR BÖLCSÕDE ALAPDOKUMENTUMAINAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

 

Kreisz László polgármester

Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót a Szociális Bizottság elnökének.

 

Szalai János képviselő úr visszaérkezett a terembe, így a jelen lévő szavazók száma 8 (nyolc) főre módosult.

 

Áncsán Mihály képviselő

Elmondja, hogy 2017. december folyamán egy auditon esett át a Sünivár Bölcsőde. A hatósági ellenőrzést követően az alapdokumentumok kiegészítése a hatályos jogszabályokban foglaltakkal megtörtént. A Bizottság a módosított dokumentumok elfogadását javasolja Képviselő-testületnek.

 

Kreisz László polgármester

Érdeklődik, hogy van-e valakinek még további észrevétele, hozzáfűzése, kérdése. Amennyiben nincs, úgy a módosított alapdokumentumok elfogadását teszi fel szavazásra.

 

Szavazás eredménye

 

#: 59 Száma: 18.03.27/8/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27. 19:43

Típusa: Nyílt

határozat;     Elfogadva

Egyszerű

 

Tárgya:

8. napirend: Előterjesztés a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak felülvizsgálatáról

1. javaslat: Határozat a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak felülvizsgálatáról

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak (Szervezeti és Működési Szabályzat, Szakmai Program, Felvételi Szabályzat, Térítési Díj Szabályzata, Házirendje, Megállapodás térítési díjra) módosítását a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

 

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                8           100.00         88.89     8

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             8             100.00         88.89     8

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               1                            11.11     1

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sünivár Bölcsőde alapdokumentumainak (Szervezeti és Működési Szabályzat, Szakmai Program, Felvételi Szabályzat, Térítési Díj Szabályzata, Házirendje, Megállapodás térítési díjra) módosítását a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

 

Határidő: azonnal

Felelős: Polgármester

 

 

9. ELÕTERJESZTÉS AZ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK FELÜLVIZSGÁLATÁRA

 

Kreisz László polgármester

Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót Pénzügyi Bizottság elnökének.

 

Szalai János képviselő

Rögzíti, hogy a Bizottság elfogadásra javasolja Képviselő-testületnek a napirendi pont javaslatait.

 

Kreisz László polgármester

Megadja a szót a Szociális Bizottság elnökének.

 

Áncsán Mihály képviselő

Tájékoztatásul közli, hogy alapvetően a Bizottság majdnem minden pontban az előterjesztésnek megfelelően döntött. Mind az önköltségi számítások tekintetében, mind pedig a fizetendő térítési díjak esetében egyetértés volt. A Bizottság ezen felül a Képviselő-testületnek az alábbi javaslatot teszi: (a munkahelyi étkezés kapcsán) a konyhai dolgozók által fizetendő térítési díjon étkezhessenek a Taksony önkormányzata és fenntartásában működő intézmények egyéb alkalmazottai (köztisztviselők, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók) is. Ez a javaslat a bizottsági ülésen elfogadásra került.

 

Kreisz László polgármester

Felmerül benne kérdésként, hogy ez a javaslat hogyan módosítja a térítési díjjal nem fedezett önköltséget… Megadja a szót jegyző asszonynak.

 

Dr. Micheller Anita jegyző

Felhívja a figyelmet arra, hogy az egyéb alkalmazottak eddig is csökkentett áron kapták az A és B menüt. Ehhez képest a konyhai dolgozók pedig még kedvezőbb áron jutottak hozzá az ebédhez. Ez jelentős különbség a teljes árhoz képest. Rögzíti, hogy a konyhai dolgozó kategória nem egyenlő a Forrás dolgozó meghatározással. Intézményvezető asszony javaslatát tolmácsolja, miszerint a konyhai dolgozók és a Forrás dolgozók között ne tegyenek különbséget. Hozzáteszi, hogy korábbi rendeletben így került meghatározásra, tehát a rendelet konyhai dolgozókat nevesített és egyéb alkalmazottakat (ami viszont nem csak az önkormányzat fenntartásában működő intézményekre vonatkozik, hanem a Testület korábbi döntése értelmében a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő intézményekre is). A jelenlegi javaslat szerint a még kedvezőbb ár terjedne ki mindenkire. (Megemlíti, hogy a táblázatból látható, hogy a bevétel mennyire nem fedezi a Forrás ezzel kapcsolatos kiadásait…)

 

Áncsán Mihály képviselő

Rögzíti, hogy a bizottsági ülésen elhangzottakból kimaradt, hogy az igénybe vevői kör szélesebb: nem csak az önkormányzat intézményeit érinti ez a javaslat, hanem az iskolai dolgozói kört is.

 

Dr. Micheller Anita jegyző

Rögzíti, hogy a határozati javaslat is ennek megfelelően került megfogalmazásra.

 

Varga László képviselő

Elnök úrtól kérdezi, hogy a javaslatból adódó különbözetre végzett-e számítást. Úgy gondolja, hogy mindenki tisztességes bért kap és inkább a rászorulókat, hátrányos helyzetűeket kell előtérbe helyezni.

 

Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester

Szintén a különbözetre kérdez rá. Hozzáfűzi, hogy a nemzetiségi önkormányzat folyamatosan azt hangoztatta, hogy milyen drága az étel a Forrásnál és ezzel indokolta, hogy más szolgáltatótól rendel. (Holott a dolgozók önkormányzati támogatással kaphattak volna ellátást.) Úgy gondolja, hogy ezt a támogatást fordíthatja az önkormányzat szociálisan rászorulókra, vagy más intézményekben dolgozókra…

 

Tóth József képviselő

Rögzíti, hogy itt a munkahelyi étkeztetésről van szó. Az A pontban a konyhai dolgozók, a B pontban az egyéb dolgozók vannak feltüntetve. Egyetért Varga László képviselő úrral a tekintetben, hogy mind a konyhai dolgozók, mind az egyéb dolgozók tisztességes fizetést kapnak. Nem fogadja el, hogy a konyhai dolgozók kedvezőbb áron jutnak hozzá az étkezéshez. Nem támogatja a különbségtételt. Rögzíti, hogy mind az A és mind a B menüt illetően 50 forint a különbözet. (1500 forint differenciát jelent naponta 30 fővel számolva (egyéb alkalmazottak) ) Napi 1500 forinttal kevesebb bevételt jelent a különbségtétel megszűntetése, ami éves viszonylatban nem jelent milliókat.

 

Györke Erzsébet képviselő

Az éves adagszámot és a differenciát számolta, véleménye szerint megoldható a költségvetésből a javaslat szerinti támogatás.  Támogatja, hogy a pedagógusok is megkapják a kedvezményt.

 

Dr. Micheller Anita jegyző

Számításai szerint az A menü esetében - figyelembe véve az előző év adagszámait - 123.000,- forintot, a B menü esetében pedig 100.000,- forint különbséget jelent éves szinten a módosítás. (Megjegyzi, hogy a konyhai dolgozóknál azért került megállapításra még kedvezőbb ár mint a többi önkormányzati dolgozó esetében, mert régen még létezett a kötelező étkezés számukra és ehhez határozták meg a kedvezőbb árat.)

 

Varga László képviselő

Az elhangzottak ismeretében ő is támogatja a felvetett javaslatot.

 

Györke Erzsébet képviselő

Hozzáfűzi, hogy a kedvezményes összeg egy adag ételre vonatkozik (1 pedagógus/1 alkalmazott részére)

 

Kreisz László polgármester

Amennyiben nincs több felvetés, kérdés, észrevétel, úgy először a munkahelyi étkezésre vonatkozó határozati javaslat elfogadásáról kéri a Testület véleményét. Itt fűzi hozza, hogy a javaslat a Szociális Bizottság javaslata szerint módosul kiegészítve még azzal, hogy a kedvezményes ár egy adag ételre vonatkozik.

 

 

Szavazás eredménye

 

#: 60 Száma: 18.03.27/9/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 20:00

Típusa: Nyílt

határozat;     Elfogadva

Egyszerű szavazás

 

Tárgya:

9. napirend: Előterjesztés intézményi térítési díjak felülvizsgálatára

1. javaslat: Határozat intézményi térítési díjak felülvizsgálatáról

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Forrás Intézményüzemeltető Központ által biztosított munkahelyi- és vendégétkezés, valamint az egyéb külső megrendelők által igénybe vett étkezési szolgáltatás térítési díját 2018. június 1-től az alábbiakban határozza meg:

 

1. Munkahelyi étkezés keretében az alkalmazottak (Taksony Nagyközség Önkormányzata és a fenntartásában működő intézmények, valamint a településen működő helyi nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartásukban működő intézmények köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott és a közfoglalkoztatott munkavállalók) által fizetendő térítési díj:

 

-          "A" menü: nettó 472 Ft

-          "B" menü: nettó 560 Ft

 

A fenti árakon alkalmazottanként és naponként legfeljebb 1 adag értékesíthető. Minden további adagért a vendégétkezők részére megállapított térítési díj fizetendő.

 

2. Vendégétkezők (természetes személyek, akik nem alkalmazottak és egyedi megrendelés alapján vesznek igénybe étkeztetést) által fizetendő térítési díj:

 

-          "A" menü: nettó 638 Ft

-          "B" menü: nettó 709 Ft

 

3. Egyéb külső megrendelő által igényelt étkezés térítési díjának mértékét a Forrás Intézményüzemeltető Központ  intézményvezetője saját hatáskörben állapítja meg azzal a kikötéssel, hogy az alkalmazott nettó térítési díj nem lehet alacsonyabb, mint

a) felnőtt adag esetén: a felnőtt étkezésre számított nettó szolgáltatási önköltség (nyersanyagköltség és a rezsiköltség összege),

b) gyermek adag esetén: az óvodai illetve megfelelő korcsoport szerinti iskolai étkezésre számított nettó nyersanyag-normaköltség összege, melyet a gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól szóló önkormányzati rendelet határoz meg.

.

Az így meghatározott térítési díj összegét az egyéb külső megrendelő és a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője szerződésben rögzíti.

 

4. A Képviselő-testület a jelen határozat 1.-3. pontjában foglalt étkezések nettó nyersanyag-normaköltségét és rezsiköltségét az alábbiak szerint állapítja meg:

 

-          "A" menü: nettó 325 Ft

-          "B" menü: nettó 355 Ft

-          Rezsi költség: 298 Ft

 

5. A Forrás Intézményüzemeltető Központtól megrendelt, jelen határozat 1.-3. pontjában foglalt étkezés esetén a kiszállítás Taksony, Dunaharaszti és Dunavarsány területére térítésmentes.  

 

6. A nem intézményi gyermekétkeztetés körébe tartozó étkezések igénybe vételének rendjét a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője szabályzatban rögzíti.

 

7. A jelen határozatban nem szabályozott díjtételeket a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője saját hatáskörben állapítja meg.

 

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                8           100.00         88.89     8

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             8             100.00         88.89     8

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               1                            11.11     1

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Forrás Intézményüzemeltető Központ által biztosított munkahelyi- és vendégétkezés, valamint az egyéb külső megrendelők által igénybe vett étkezési szolgáltatás térítési díját 2018. június 1-től az alábbiakban határozza meg:

 

1. Munkahelyi étkezés keretében az alkalmazottak (Taksony Nagyközség Önkormányzata és a fenntartásában működő intézmények, valamint a településen működő helyi nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartásukban működő intézmények köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott és a közfoglalkoztatott munkavállalók) által fizetendő térítési díj:

 

-          "A" menü: nettó 472 Ft

-          "B" menü: nettó 560 Ft

 

A fenti árakon alkalmazottanként és naponként legfeljebb 1 adag értékesíthető. Minden további adagért a vendégétkezők részére megállapított térítési díj fizetendő.

 

2. Vendégétkezők (természetes személyek, akik nem alkalmazottak és egyedi megrendelés alapján vesznek igénybe étkeztetést) által fizetendő térítési díj:

 

-          "A" menü: nettó 638 Ft

-          "B" menü: nettó 709 Ft

 

3. Egyéb külső megrendelő által igényelt étkezés térítési díjának mértékét a Forrás Intézményüzemeltető Központ  intézményvezetője saját hatáskörben állapítja meg azzal a kikötéssel, hogy az alkalmazott nettó térítési díj nem lehet alacsonyabb, mint

a) felnőtt adag esetén: a felnőtt étkezésre számított nettó szolgáltatási önköltség (nyersanyagköltség és a rezsiköltség összege),

b) gyermek adag esetén: az óvodai illetve megfelelő korcsoport szerinti iskolai étkezésre számított nettó nyersanyag-normaköltség összege, melyet a gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól szóló önkormányzati rendelet határoz meg.

.

Az így meghatározott térítési díj összegét az egyéb külső megrendelő és a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője szerződésben rögzíti.

 

4. A Képviselő-testület a jelen határozat 1.-3. pontjában foglalt étkezések nettó nyersanyag-normaköltségét és rezsiköltségét az alábbiak szerint állapítja meg:

 

-          "A" menü: nettó 325 Ft

-          "B" menü: nettó 355 Ft

-          Rezsi költség: 298 Ft

 

5. A Forrás Intézményüzemeltető Központtól megrendelt, jelen határozat 1.-3. pontjában foglalt étkezés esetén a kiszállítás Taksony, Dunaharaszti és Dunavarsány területére térítésmentes.  

 

6. A nem intézményi gyermekétkeztetés körébe tartozó étkezések igénybe vételének rendjét a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője szabályzatban rögzíti.

 

7. A jelen határozatban nem szabályozott díjtételeket a Forrás Intézményüzemeltető Központ intézményvezetője saját hatáskörben állapítja meg.

 

Határidő: 2018. június 1.

Felelős: polgármester, Forrás Intézményüzemeltető Központ vezetője

 

Kreisz László polgármester

Ezt követően a gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól szóló rendelet megalkotásáról kéri a Testület véleményét.

 

 

Szavazás eredménye

 

#: 5    Száma: 18.03.27/9/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 20:01

Típusa: Nyílt

Rendelet;      Elfogadva

Minősített szavazás

 

Tárgya:

9. napirend: Előterjesztés intézményi térítési díjak felülvizsgálatára

2. javaslat: Gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól szóló rendelet megalkotása

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK

/2018. () önkormányzati rendelete 

 

a gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól

 

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói jogkörében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól a következő rendeletet alkotja:

 

1. §

E rendelet hatálya kiterjed Taksony Nagyközség Önkormányzata fenntartásában működő Forrás Intézményüzemeltető Központ által biztosított gyermekétkeztetésre.

 

 

2. §

(1) A gyermekétkeztetési térítési díjak megállapításához a nettó nyersanyag-normaköltségeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A Gyvt. 21/C. §-a alapján biztosított szünidei gyermekétkeztetés keretében biztosított déli meleg főétkezés nettó nyersanyag-normaköltsége megegyezik az 1. mellékletben szereplő gyermek korcsoportja szerinti nettó nyersanyag-normaköltség összegével.

(3) A Sünivár Bölcsődében biztosított gyermekétkeztetés nettó térítési díjának összege megegyezik az e rendelet 1. mellékletében foglalt nettó nyersanyag-normaköltség összegével.

 

3. §

(1) Ez a rendelet 2018. április 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Taksony Nagyközség Önkormányzatának az étkezési térítési díjakról szóló 6/2015. (IV. 23.) rendelete.

 

Taksony, 2018. március 27.

 

 

/: Kreisz László :/                                                          /: Dr. Micheller Anita :/

polgármester                                                          jegyző

 

 

 

 

A rendelet kihirdetése 2018. március -én megtörtént.

 

/: Dr. Micheller Anita :/   

            jegyző

1. melléklet az /2018.(.) önkormányzati rendelethez

 

 

 

Gyermekétkeztetés nettó normaköltségei (Ft/fő/nap)

Sorszám	Megnevezés	2018. évi nettó nyersanyag normaköltség
1	Óvoda napközi 3 x étkező 4 - 6 éves	362 Ft
2	Óvoda tízórai 4 - 6 éves	76 Ft
3	Óvoda ebéd 4  - 6 éves	224 Ft
4	Óvoda uzsonna 4  - 6 éves	62 Ft
5	Iskola napközi 3 x étkező 7-10 éves	402 Ft
6	Iskolai ebéd 7-10 éves	252 Ft
7	Iskolai ebéd 11 -14 éves	280 Ft
8	Iskolai (tízórai-ebéd) 2x étkezés 7-10 éves	339 Ft
9	Iskolai (tízórai-ebéd) 2x étkezés 11-14 éves	367 Ft
10	Bölcsőde 4 x étkezés	413 Ft
11	Bölcsőde reggeli	67 Ft
12	Bölcsőde tízórai	65 Ft
13	Bölcsőde ebéd	210 Ft
14	Bölcsőde uzsonna	71 Ft

       

 

 

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                8           100.00         88.89     8

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             8             100.00         88.89     8

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               1                            11.11     1

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

 

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK

5/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete 

 

a gyermekétkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól

 

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói jogkörében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól a következő rendeletet alkotja:

 

1. §

E rendelet hatálya kiterjed Taksony Nagyközség Önkormányzata fenntartásában működő Forrás Intézményüzemeltető Központ által biztosított gyermekétkeztetésre.

 

 

2. §

(1) A gyermekétkeztetési térítési díjak megállapításához a nettó nyersanyag-normaköltségeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A Gyvt. 21/C. §-a alapján biztosított szünidei gyermekétkeztetés keretében biztosított déli meleg főétkezés nettó nyersanyag-normaköltsége megegyezik az 1. mellékletben szereplő gyermek korcsoportja szerinti nettó nyersanyag-normaköltség összegével.

(3) A Sünivár Bölcsődében biztosított gyermekétkeztetés nettó térítési díjának összege megegyezik az e rendelet 1. mellékletében foglalt nettó nyersanyag-normaköltség összegével.

 

3. §

(1) Ez a rendelet 2018. április 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Taksony Nagyközség Önkormányzatának az étkezési térítési díjakról szóló 6/2015. (IV. 23.) rendelete.

 

Taksony, 2018. március 27.

 

 

/: Kreisz László :/                                                          /: Dr. Micheller Anita :/

polgármester                                                          jegyző

 

 

 

 

A rendelet kihirdetése 2018. március 29-én megtörtént.

 

/: Dr. Micheller Anita :/   

            jegyző

1. melléklet az /2018.(.) önkormányzati rendelethez

 

 

 

Gyermekétkeztetés nettó normaköltségei (Ft/fő/nap)

Sorszám	Megnevezés	2018. évi nettó nyersanyag normaköltség
1	Óvoda napközi 3 x étkező 4 - 6 éves	362 Ft
2	Óvoda tízórai 4 - 6 éves	76 Ft
3	Óvoda ebéd 4  - 6 éves	224 Ft
4	Óvoda uzsonna 4  - 6 éves	62 Ft
5	Iskola napközi 3 x étkező 7-10 éves	402 Ft
6	Iskolai ebéd 7-10 éves	252 Ft
7	Iskolai ebéd 11 -14 éves	280 Ft
8	Iskolai (tízórai-ebéd) 2x étkezés 7-10 éves	339 Ft
9	Iskolai (tízórai-ebéd) 2x étkezés 11-14 éves	367 Ft
10	Bölcsőde 4 x étkezés	413 Ft
11	Bölcsőde reggeli	67 Ft
12	Bölcsőde tízórai	65 Ft
13	Bölcsőde ebéd	210 Ft
14	Bölcsőde uzsonna	71 Ft

       

 

Kreisz László polgármester

Ezt követően a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló rendelet módosítását teszi fel szavazásra.

 

Szavazás eredménye

 

#: 6    Száma: 18.03.27/9/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 20:02

Típusa: Nyílt

Rendelet;      Elfogadva

Minősített szavazás

 

Tárgya:

9. napirend: Előterjesztés intézményi térítési díjak felülvizsgálatára

3. javaslat: A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 10/2016. (IV.28.) rendelet módosítása

 

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK

/2018. () önkormányzati rendelete

a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló

 

10/2016. (IV.28) önkormányzati rendelet módosításáról

 

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) és 131.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

 

 

1.  §

 

A Rendelet 7.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(2) Bölcsődei ellátásra elsősorban a taksonyi lakóhellyel, szabad férőhely esetén a Ráckeve kistérség közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult."

 

2.   §

A Rendelet 7.§-a az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:

 

"(3a) A bölcsődei ellátás megszűnését a Gyvt. 37/A.§ (1)-(4) bekezdései szabályozzák."

 

3.   §

 

A Rendelet 8.§ (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

 

"A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját az étkezési térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza."

 

4.   §

 

A Rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép

 

 

Záró rendelkezések

 

5.   §

 

 Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

Taksony, 2018. március 27.

 

               /:Kreisz László:/                                                /: dr. Micheller Anita:/            polgármester                                                              jegyző

 

A rendelet kihirdetése 2018. március napján megtörtént. 

 

  

/:dr. Micheller Anita:/

                        jegyző

1. számú melléklet

 

Gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja

 

1.)  Gyvt 147.§ (1) bekezdés szerint számított bölcsődei intézményi térítési díj:

2999 forint/nap

2.) Fenntartó által megállapított bölcsődei gondozási intézményi térítési díj:

1430 forint/nap

 

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                8           100.00         88.89     8

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             8             100.00         88.89     8

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               1                            11.11     1

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

 

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK

6/2018. (III. 29.) önkormányzati rendelete

a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló

 

10/2016. (IV.28) önkormányzati rendelet módosításáról

 

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) és 131.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

 

 

1.   §

 

A Rendelet 7.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(2) Bölcsődei ellátásra elsősorban a taksonyi lakóhellyel, szabad férőhely esetén a Ráckeve kistérség közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult."

 

2.   §

A Rendelet 7.§-a az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:

 

"(3a) A bölcsődei ellátás megszűnését a Gyvt. 37/A.§ (1)-(4) bekezdései szabályozzák."

 

3.   §

 

A Rendelet 8.§ (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

 

"A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját az étkezési térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza."

 

4.   §

 

A Rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép

 

 

Záró rendelkezések

 

5.   §

 

 Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

Taksony, 2018. március 27.

 

               /:Kreisz László:/                                                /: dr. Micheller Anita:/            polgármester                                                              jegyző

 

A rendelet kihirdetése 2018. március 29. napján megtörtént. 

 

  

/:dr. Micheller Anita:/

                        jegyző

1. számú melléklet

 

Gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja

 

1.)  Gyvt 147.§ (1) bekezdés szerint számított bölcsődei intézményi térítési díj:

2999 forint/nap

2.) Fenntartó által megállapított bölcsődei gondozási intézményi térítési díj:

1430 forint/nap

 

Kreisz László polgármester

Majd ezt követően a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosításáról kéri a Testület véleményét.

 

Szavazás eredménye

 

#: 7    Száma: 18.03.27/9/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 20:03

Típusa: Nyílt

Rendelet;      Elfogadva

Minősített szavazás

 

Tárgya:

9. napirend: Előterjesztés intézményi térítési díjak felülvizsgálatára

3. javaslat: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 11/2016 (V.26.) számú önkormányzati rendelet módosítása

 

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK

/2018. () önkormányzati rendelete

 

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 11/2016. (V.26.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 56. § (1), 59. § (1) és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet figyelembe vételével az alábbi rendeletet alkotja.

 

1. §

 

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 11/2016. (V.26.) számú önkormányzati rendelet 1. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

 

"1. ÉTKEZTETÉS

Az étkeztetés (napi egyszeri meleg étel biztosítása) szolgáltatási önköltségi díja:

987 forint/nap.

Az étkeztetés (napi egyszeri meleg étel biztosítása) intézményi térítési díja:

Ha a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme:

 

-          nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 0 Ft.

-          az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101% - 150 %-a, 280 Ft;

-          az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151% - 200%-a, 400 Ft;

-          az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201% - 250%-a, 510 Ft;

-          az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 251% - 350%-a, 620 Ft;

-          az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át meghaladja, 700 Ft.

 

Az étel kiszállítása térítésmentes.

Személyi térítési díj megállapítása:

Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 20%-át. Ha az étkeztetés mellett házi segítségnyújtásban is részesül az ellátott, akkor a személyi térítési díj a rendszeres havi jövedelem 30%-át nem lépheti túl.

 

 

2. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

 

A házi segítségnyújtás szolgáltatási önköltségi díja:

 

1.537 forint/óra

 

A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja:

 

300 forint/óra

 

 

Személyi térítési díj megállapítása:

A házi segítségnyújtás térítési díja a szociális és a személyi gondozás térítési díjából tevődik össze. A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani.

 

A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 20%-át. Ha a házi segítségnyújtás mellett étkeztetésben is részesül az ellátott, akkor a személyi térítési díj a rendszeres havi jövedelem 30%át nem lépheti túl."

 

2. §

Jelen rendelet 2018. április 1. napján lép hatályba.

 

Taksony, 2018. március 27.

 

 

                       

/:Kreisz László:/                                                                                      /:Dr. Micheller Anita:/

      polgármester                                                                                      jegyző

 

 

 

 

A rendelet kihirdetése 2018. március -én megtörtént.

                                                                                                            

 

                                                                                                             /: Dr. Micheller Anita:/

                                                                                                  jegyző

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                8           100.00         88.89     8

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             8             100.00         88.89     8

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               1                            11.11     1

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK

7/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete

 

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 11/2016. (V.26.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 56. § (1), 59. § (1) és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet figyelembe vételével az alábbi rendeletet alkotja.

 

1. §

 

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 11/2016. (V.26.) számú önkormányzati rendelet 1. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

 

"1. ÉTKEZTETÉS

Az étkeztetés (napi egyszeri meleg étel biztosítása) szolgáltatási önköltségi díja:

987 forint/nap.

Az étkeztetés (napi egyszeri meleg étel biztosítása) intézményi térítési díja:

Ha a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme:

 

-          nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 0 Ft.

-          az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101% - 150 %-a, 280 Ft;

-          az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151% - 200%-a, 400 Ft;

-          az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201% - 250%-a, 510 Ft;

-          az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 251% - 350%-a, 620 Ft;

-          az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át meghaladja, 700 Ft.

 

Az étel kiszállítása térítésmentes.

Személyi térítési díj megállapítása:

Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 20%-át. Ha az étkeztetés mellett házi segítségnyújtásban is részesül az ellátott, akkor a személyi térítési díj a rendszeres havi jövedelem 30%-át nem lépheti túl.

 

 

2. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

 

A házi segítségnyújtás szolgáltatási önköltségi díja:

 

1.537 forint/óra

 

A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja:

 

300 forint/óra

 

 

Személyi térítési díj megállapítása:

A házi segítségnyújtás térítési díja a szociális és a személyi gondozás térítési díjából tevődik össze. A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani.

 

A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 20%-át. Ha a házi segítségnyújtás mellett étkeztetésben is részesül az ellátott, akkor a személyi térítési díj a rendszeres havi jövedelem 30%át nem lépheti túl."

 

2. §

Jelen rendelet 2018. április 1. napján lép hatályba.

 

Taksony, 2018. március 27.

 

 

                       

/:Kreisz László:/                                                                                      /:Dr. Micheller Anita:/

      polgármester                                                                                      jegyző

 

 

 

A rendelet kihirdetése 2018. március 29-én megtörtént.

                                                                                                            

 

                                                                                                             /: Dr. Micheller Anita:/

                                                                                                  jegyző

 

10. BESZÁMOLÓ A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2017. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRÕL

 

Kreisz László polgármester

Ismerteti a napirendi pontot. Megadja a szót Szalai János Pénzügyi Bizottság elnökének.

 

Szalai János képviselő

Rögzíti, hogy a Bizottság elfogadásra javasolja Képviselő-testületnek a beszámoló elfogadását.

 

Kreisz László polgármester

Megadja a szót a Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Bizottság elnökének.

 

Györke Erzsébet képviselő

Megerősíti, hogy a Bizottság szintén megtárgyalta a beszámolót, mely során kérésként elhangzott, hogy a behajthatatlan adókat adónemenként kérik részletesen kimutatni. Jelzi, hogy ezt a Testület az anyaggal együtt megkapta. Megköszöni a hivatal munkáját.

A behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban érdeklődik, hogy ezekről a tételekről le kell-e mondania az önkormányzatnak.

 

Dr. Micheller Anita jegyző

Az elnevezés nem azt jelenti, hogy véglegesen behajthatatlan tételekről van szó, hanem annyit takar, hogy a jelen pillanatban az adózónak nem áll a rendelkezésére olyan vagyontárgy, amit le lehetne foglalni, vagy amiből le lehetne tiltani a tartozást. Hozzáfűzi, hogy bírósági végrehajtó részt vesz a behajtásban. Hangsúlyozza, hogy nem elévült tartozásokról van szó, a hivatal minden megtesz azért, hogy behajtsa ezeket a tartozásokat. (Az elévülés öt év, amit mindig megszakít a behajtási cselekmény…)

 

Györke Erzsébet képviselő

Hozzáteszi, hogy a Bizottság elfogadásra javasolja a beszámolót Képviselő-testületnek.

 

Kreisz László polgármester

Megadja a szót Áncsán Mihály Szociális Bizottság elnökének.

 

Áncsán Mihály képviselő

Jelzi, hogy a beszámolóval kapcsolatban nem fogalmazódott meg kritika a bizottsági ülésen. Megállapítja, hogy a hivatal a szociális és gyermekvédelmi ügyekben empatikusan, jól jár el közvetítve a Bizottság döntéseit a lakosság felé. A beszámolót elfogadásra javasolja a Bizottság.

 

Kreisz László polgármester

Érdeklődik, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele az anyaggal kapcsolatban. Amennyiben nincs, úgy a beszámoló elfogadásáról kéri a Testület véleményét.

 

 

Szavazás eredménye

 

#: 61 Száma: 18.03.27/10/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 20:08

Típusa: Nyílt

határozat;     Elfogadva

Egyszerű szavazás

 

Tárgya:

10. napirend: Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről

1. javaslat: Határozat a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóról

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

 

 

Eredménye                   Voks:      Szav%       Össz% Képviselő

Igen                                8           100.00         88.89     8

Nem                                0              0.00          0.00     0

Tartózkodik                       0              0.00          0.00     0

Szavazott                             8             100.00         88.89     8

Nem szavazott                  0                             0.00     0

Távol                               1                            11.11     1

Összesen                              9                                100.00     9

Megjegyzés:

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

 

Határidő: azonnal

Felelős: Polgármester

 

 

11. ELÕTERJESZTÉS A KÉPVISELÕ-TESTÜLET- ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ 13/2014. (XI.27.) RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRA

 

Kreisz László polgármester

Ismerteti a napirendi pontot. Hozzáfűzi, hogy egy régi, bevált gyakorlat került rögzítésre az SZMSZ-ben a szavazás levezetésével kapcsolatban. Ismerteti a módosítás lényegét: "A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni." Megadja a szót Varga László képviselő úrnak.

 

Varga László képviselő

Érdeklődik, hogy ez a rendelkezés nem ellentétes-e az állami rendelkezésekkel. Értelmezése szerint ez a módosítás azt jelenti, hogy tulajdonképpen egyetlen egy javaslat kerül fel szavazásra. (Ha a másik javaslat ellentétes, akkor azt már fel sem teszik szavazásra.)

 

Kreisz László polgármester

Amennyiben többséget kap… Jelzi, hogy 2006 óta ezt a gyakorlatot követik a szavazásoknál tekintettel arra, hogy a legutolsó javaslat az ülésen elhangzott érvek, észrevételek figyelembe vételével fogalmazódik meg. Ezért véleménye szerint amennyiben az utolsó javaslat többségi elfogadást kap, úgy az előtte lévő azonos témában feltett javaslatok megszavazása okafogyottá válik. (A vitára bocsátott döntési javaslathoz kérdések, vélemények, módosító javaslatok érkeznek. Az elmúlt 12 évben mindig a legutoljára feltett javaslatot tette fel szavazásra. Ha az elutasításra került, akkor - visszafelé haladva - jött a következő. …) Visszaadja a szót képviselő úrnak.

 

Példákon keresztül értelmezik és szemléltetik a gyakorlatot a módosítás alapján.

 

Dr. Micheller Anita jegyző

Hangsúlyozza, hogy itt egymást kizáró javaslatokról beszélnek, nem egy újabb rész beemeléséről, vagy a határozati javaslat különböző részeire vonatkozó javaslatokról. Szintén konkrét példán szemlélteti a leírtakat. Kiemeli, hogy "egymást kizáró javaslat esetén a szükséges többséget megkapott javaslat után a következőt nem kell szavazásra bocsájtani."

 

Wágnerné Bartha Zsuzsanna alpolgármester

A javaslat elfogadását tanácsolja. Hozzáfűzi, hogy a bizottságok tárgyalják a javaslatokat és sokszor hosszas egyeztető munka eredményeként fogalmazzák meg javaslataikat a Képviselő-testület felé. Sokszor tapasztalható viszont, hogy a testületi ülésen egy adott témában még jobb javaslat hangzik el és azt fogadják el. Úgy gondolja, hogy ez a gyakorlat megadja a lehetőségeket a javaslatoknak.

 

Varga László képviselő

Továbbra is úgy gondolja, hogy a módosítás szövege nem pontosan azt jelenti, amit most szóban átbeszéltek.

 

Dr. Micheller Anita jegyző

Hozzáfűzi, hogy amennyiben az utolsó mondat nem lenne benne a módosításban, akkor sem változna a gyakorlat (ha egy javaslatot elfogad a Testület, akkor egy azzal ellentétes javaslatról már nem fog dönteni..). Az első mondat szükségességét indokoltnak tartja, hiszen akár az első javaslatot is lehetne szavazásra bocsátani, tehát tisztázni szükséges a sorrendiséget.

 

Kreisz László polgármester

Mivel nincs több kérdés, észrevétel, a vitát lezárja és a módosításról kéri a Testület véleményét.

 

 

Szavazás eredménye

 

#: 8    Száma: 18.03.27/11/0/A/KT

Ideje: 2018. március 27 20:20

Típusa: Nyílt

rendelet;       Elfogadva

Minősített szavazás

 

Tárgya:

11. napirend: Előterjesztés a Képviselő-testület- és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.27.) rendeletének módosítására

1. javaslat: A Képviselő-testület- és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.27.) rendeletének módosítása

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK

 

/2018. (…) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és Szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

13/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról 

 

 

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése alapján a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) a következő rendeletet alkotja:

 

1.    §

 

 

A Rendelet 25.§. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

 

A polgármester az el�